A nagy csalán az egyik legismertebb gyom- és gyógynövény. Egész Európában elterjedt, Magyarországon mindenütt közönséges.
A nagy csalán jellemzői
Magas termetű (kb. 50-150 cm magas), csalánszőrökkel borított, szögletes hajtású, indás évelő növény. Minden szervén megtalálható csalánszőrök, érintése fájdalmas, égető, viszkető érzést okoz, apró kiütésekkel. Ennek oka, hogy a csalánszőrök hangyasavat tartalmaznak. A csalánszőrrel a bőrszövet alá kerül a hangyasav, ami maró hatású, szúrós szagú, színtelen folyadék. Függőleges gyöktörzse szerteágazó gyökérben folytatódik, oldalra messze kúszó tarackokat is hajt.
A nagy csalán levelei szíves-tojásdadok vagy lándzsásak, hosszan hegyesedők, durván fűrészes szélűek. A szár csoportosan nő, felálló vagy felemelkedő, üreges, négyszögletű. A porzós virágok lecsüngő füzéreket, a termősek kis csomókat alkotnak. A növény kétlaki, a porzós és a termős virágok külön-külön egyedeken fejlődnek. A nagy csalán termése a makkocska, ami fénytelen szürke színű tojásdad és oldalról lapított alakú.
A nagy csalán gyógyhatása
A nagy csalán az egyik legjobb vértisztító növény, mivel feloldja az anyagcseréből származó salakanyagokat, eltávolítja a szervezetből a mérgeket. A vesét fokozottabb vízkiválasztásra serkenti, csökkenti a vér húgysavszintjét, ezért hatékonyan alkalmazható köszvény, ízületi gyulladások és reumatikus megbetegedés kezelésére. A nagy csalán lázcsillapításra, vérszegénységre és kiütésekre is használható.
Mindezek mellett tisztító, összehúzó hatásának gyomor- és bélhurut esetén is hasznát vehetjük, továbbá teája élénkítő hatású, sok vitamint és ásványi anyagot, például vasat tartalmaz. Vércukorszintet csökkentő tulajdonsága is van, fokozza a szervezet ellenálló képességét és allergiás betegségeknél is hatásos.
Magyarországon igen jelentős hagyománya van a népi gyógyászatnak, az ország adottságai még sincsenek megfelelően kihasználva gyógynövénytermesztés terén.
Sok, gyakorlatilag bio-minőségű és ingyenes alapanyaghoz juthatunk ha nyitott szemmel járunk.
A magyar gyógynövények iránt nagy a kereslet, az ágazatban jelentős a fejlődési potenciál.
A legtöbben gazként irtják ki a csalánt Magyarországon, pedig igazi csodaszernek számít.
A magyar erdők és mezők tele vannak olyan ehető vadnövényekkel, gombákkal, amelyek fogyasztása rengeteg előnnyel jár, és jól viselik a klímváltozást.
Filléres csodaszerek lapulnak a kertben, és sokan nem is tudnak róla.
A „növényvakság” egy létező jelenség, mely szerint az emberek többsége nem ismeri a környezetében élő növényeket.
Együttműködés nélkül nincs sok esélye a magyar vetőmag-nemesítőknek, -előállítóknak és -forgalmazóknak.
Az AVHGA ügyvezető igazgatója szerint a pályázatok jelentős felívelést hoznak az agrárhitelezésben.
A sütőtök karakteres íze miatt kedvelt, főkén télen fogyasztott zöldségnövényünk, ám ennél még több is.
A 19. századi drasztikus csökkenést követően 2010-re már meghaladta a 7000 kocás létszámot a mangalica tenyészállatok száma.
