Lábaink előtt hever az igazi csodanövény: sokan gaznak hiszik, pedig aranyat ér

Lábaink előtt hever az igazi csodanövény: sokan gaznak hiszik, pedig aranyat ér

Nagy Z. Róbert
Sok, gyakorlatilag bio-minőségű és ingyenes alapanyaghoz juthatunk ha nyitott szemmel járunk, megismerjük a környék növényeit és a gyomokban sem mindig a gazt látjuk. Őseink is így kezdték!

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

Az ősi emberi fajoknak a gyűjtögetés volt a meghatározó élelemszerző tevékenysége, mivel biztosabbnak számított, mint a vadászat. Az ősemberek összegyűjtöttek minden ehetőnek, hasznosnak illetve szépnek tűnőt: terméseket, bogyókat, magokat, gyökereket, leveleket, gombákat, rovarokat, a hátrahagyott tetemek martalékát. Később az elejtett zsákmány maradékáért jártak a ragadozó állatok nyomában, eközben sajátították el a becserkészés és lesből támadás művészetét. Őseink még 1 millió évvel ezelőtt is csak legfeljebb kisebb állatok elejtésére vállalkoztak. Aztán további 600 ezer évnek kellett eltelnie, hogy nagyobb vadakra támadjanak és újabb 300 ezer év kellett, hogy felküzdjék magukat a csúcsra.

Több millió éve gyűjtögetünk, de jelentősebb húsfogyasztásra legfeljebb a legutóbbi 100 ezer évnyi időben volt lehetőség. Ezért ha az emberiség evolúcióját nézzük, a bőséges húsfogyasztás még eléggé gyerekcipőben jár. Ennek megfelelően aki korhű táplálkozást szeretne folytatni, annak igencsak jelképes szinten ajánlott a gabona- és a húsfogyasztás. Az ember fogyaszthat időnként némi húst, de alapvetően nem erre lett tervezve. A gyomorsava túl gyenge, az emésztőrendszere túl hosszú a húsevéshez, ezért a belekben kialakuló folyamatok és a túlzott fehérjebevitel elég sok problémát okoz számára. Ennél fogva sokkal biztonságosabb és egészségesebb volt a gyűjtögetés, mert a több tucatnyi nyersanyagból, sokkal kiegyensúlyozottabb, változatosabb és fitonutriensekben gazdagabb menü állt elő.

Számos előnnyel járt

A gyűjtögető életmódból határozottan sok pozitívum származott. Magasfokú intelligenciát igényelt, mivel ismerniük kellett a környező világot, az évszakok, az időjárás, a növények és állatok működését, tudniuk kellett megmunkálni a fellehető nyersanyagokat, és hogy mit tegyenek a különféle veszélyhelyezetek esetén. A Homo sapiens agyának mérete abban a korban volt a legnagyobb, ami a jelek szerint azóta valamelyest csökkent. Az egyéni tudásuk is jóval alaposabb volt a világról, egyszóval sokkal életrevalóbbak voltak, mint a modern ember. Normál esetben napi 3- 6 óra alatt elegendő élelmet lehetett összeszedni az egész közösség ellátásához. Emellett ez egy érdekes és hasznos aktivitási forma volt, ami hozzájárult a kondíciójuk megőrzéséhez, sőt még szorosabbra is fűzte a szociális szálakat a csoport tagjai között.

A gyűjtögetés ma is változatosabb étrendet eredményez

A változatos étkezés nem csak nekünk okoz örömöt, hanem a bélflóránknak is, mivel ott nagyon sokféle, különböző igényekkel bíró élőlény él. Pontosabban élne, ha lenne mit ennie. De a modern nyugati stílusú táplálkozás mellett szinte életképtelenek. Manapság a 25 ezer ismert ehető növény közül csupán néhány tucatot fogyasztunk rendszeresen. A kőkori ősemberek elismerésre méltó mikrobiommal rendelkeztek, éppen azért, mert sokkal több olyan élelmet fogyasztottak, amely nekünk sosem kerül már az asztalunkra. Ép ezért érdemes ezt az ősi tevékenységet napjainkban is kipróbálni, alkalmazni. Próbáljunk meg figyelmesek lenni a házunk táján termő vadnövényekre. Ha átvizsgáljuk a környéket, ingyen juthatunk tiszta, gyakorlatilag biominőségű élelemhez, és ezek némelyike kifejezetten ízletes is.

Arra azért feltétlenül figyelni kell, hogy semmit se fogyasszunk el, ami forgalmas út mellett növekedett, mert valószínűleg szennyezett. Továbbá ne gyűjtögessünk olyan helyen, ahol nagy valószínűséggel permetezhetnek. És csak olyan növényt, gombát vigyünk a konyhánkba, amelyet minden kétséget kizáróan be tudtunk azonosítani, és biztosak vagyunk benne, hogy ehető. Csak annyit szedjünk, amennyit szándékunkban áll frissen felhasználni, ne pazaroljunk, ne zsákmányoljuk ki a természetet. Nézzük, miket és miért érdemes begyűjtenünk. Kezdőknek főleg olyan fajok ajánlottak, melyek sokfelé, nagy mennyiségben megtalálhatóak és nincs olyan mérgező faj, amivel könnyen összetéveszthetők lennének.

Csalán (Urtica dioica)

A világ legtápanyagdúsabb zöldségei közé sorolt csalánt az utóbbi időkben egyre szívesebben látják terítéken. A vértisztító, élénkítő hatású, fehérjékben, vasban, bórban és C-vitaminban dúskáló leveleiből mi is ízletes fogásokat készíthetünk. Hozzájárulásával levesek, sós tészták, tojásételek, zöldséges piték, pesztók formájában csempészhetünk egy kis változatosságot az asztalunkra. Még a gyúrt tésztának is étvágygerjesztő zöld színt kölcsönöz. Csípőssége miatt óvatosan, kesztyűben érdemes szedni, de később nem kell aggódni miatta, mert főzés, párolás, blansírozás hatására semlegesítődik.

Gyermekláncfű (Taraxacum officinale)

Vitamindús, zsenge, kissé kesernyés levele szívesen fogyasztott méregtelenítő és mikrobiomot tápláló csemege. Tehetjük salátába, szendvicsekre, szendvicskrémekbe, párolható és leves is készülhet belőle.

Tyúkhúr (Stellaria media)

Némely növény esetében nem könnyű megváltoztatni a hozzáállásunkat, sajnos a tyúkhúr is közéjük tartozik, pedig világhírű, menő éttermekben felszolgált élelmiszerről van szó, ami mellesleg fantasztikus beltartalmi értékekkel bír, nálunk meg gyom. Már csak hab a tortán, hogy az egyik első növény, amely finom, friss, vitamindús leveleket és hajtásokat ad tél végén és kora tavasszal. Fogyaszthatjuk nyersen salátában, turmixokban, készíthetünk belőle pesztót vagy főzhetjük levesekbe, egytálételekbe, használhatjuk spenóthelyettesítőként, lepényekben töltelék gyanánt. Béta-karotinban, B- és C- vitaminban gazdag, tartalmaz még kalciumot, káliumot, vasat, cinket és omega-3 zsírsavat. Vértisztító, élénkítő és gyulladáscsökkentő szupertáplálék.

Százszorszép (Bellis perennis)

Anyagcsere serkentő, zsenge leveleivel, bájos virágaival salátákat gazdagíthatunk.

Pásztortáska (Capsella bursa-pastoris)

Fiatal, borsóízű levelei felhasználhatók levesekhez, de elkészíthetők spenót módjára, továbbá salátákhoz is ideális.

Madársóska (Oxalis sp.)

A vadon előforduló madársóskák levelei és virágai mértékletesen fogyaszthatók (mert nagy mennyiségben az arra fogékonyaknál a vesekőképződést elősegítheti). Savanykás, kissé citrusos ízű levélkéi gazdagok C-vitaminban és ásványi anyagokban. Salátákba, szendvicskrémekbe, turmixokba tehetjük, de készülhet belőlük leves vagy mártás is.

Lándzsás útifű (Plantago lanceolata)

Levelei fogyaszthatók nyersen vagy főzve.

Közönséges bakszakáll (Tragopogon orientalis)

Leveleit, friss hajtásait, szárát, virágbimbóját főzelék, leves vagy saláták készítésekor használhatjuk.

Selyemfű (Asclepias syriaca)

Zsenge (15-20 cm-es) leveles hajtásait, leveleit, később a zárt bimbócsokrot gyűjthetjük. A szárakat hajlítsuk meg és azt a részt használjuk fel, ahol elroppan. A hajtásokról lecsupaszítjuk a nagyobb leveleket, csak a csúcsán hagyunk meg néhányat. Miután alaposan megmostuk, forró vízbe beledobjuk a szárakat 1-2 percre. Egy csipesszel horgásszuk ki, csepegtessük le és egy leheletnyi, felforrósított kókuszolajban pirítsuk át, ahogyan a spárgákat szokás. A tejnedv miatt nem kell aggódni, a hőközlés hatására közömbösítődik. A forrázott leveleit úgy használhatjuk, mint a spenótot.

Disznóparéj (Amaranthus retroflexus)

A fiatal növényből főzelék készíthető, de fogyasztható nyersen is. A levelek forrázata hasmenés esetén is segít.

Fehér libatop (Chenopodium album)

Nyers leveleit salátákba és turmixokba tehetjük, főtt ételekben kiválthatjuk vele a spenótot.

Kövér porcsin (Portulaca oleracea)

Szüleink, nagyszüleink korosztályának még kellemetlen gyom volt, amitől minden áron igyekeztek megszabadulni. A berögződés nehezen mosódik ki a tudatukból, pedig mára superfood-dá és szupergyógynövénnyé lépett elő. Erős antioxidáns, gyulladásgátló, antidiabetikus hatású vegyületeket tartalmaz. Tehetjük salátákba, turmixokba, hideg vagy meleg levesekbe, ragukba, pörköltekbe.

Iringó (Eryngium campestre)

A szúrós részektől megszabadított zsenge hajtásai, valamint gyökere főzve ehető. A fiatal leveleket és hajtásokat blansírozás után úgy készíthetjük el, mint a spárgát. A meghámozott, felkarikázott gyökereit kandírozni lehet.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?