
Itt a háború váratlan hatása: ez óriási változásokat hozhat Magyarországon
Komoly átalakulásokat hozhat az orosz-ukrán háború, és annak kimenetele az európai takarmánygyártásban és hústermelésben.
A vetőgép a növények ültetéséhez, magok vetéséhez kifejlesztett speciális mezőgazdasági géptípus. Ezek feladata a vetőmag talajba juttatása, az előírt mélységben és mennyiségben.
Napjainkban szinte minden maghoz és palántához létezik az ültetést segítő céleszköz valamilyen vető-, vagy palántázógép képében. Ezek alapvető feladata a vetőmag talajba juttatása, mégpedig az előírt mélységben és mennyiségben. A vetés fő jellemzői a sortávolság, az elvetett magmennyiség és a vetési mélység. A vetőgépek teljes palettáját lehetetlen felsorolni, de - egyebek mellett - léteznek már a különféle növénykultúrák vetéséhez, ültetéséhez alkalmas berendezések is, hiszen a modern mezőgazdaságban a vetőmagok földbe juttatása, illetve a különféle palánták hatékony ültetése megköveteli a magas fokú gépesítettséget. Ezen gépek között a két legnagyobb csoportot a gabonavetőgépek és a szemenkénti vetőgépek jelentik. A gabonavetőgépek elsősorban a kalászos gabonafélék vetésére lettek kifejlesztve, de vetőszerkezetük módosításával esetenként alkalmasak lehetnek nagyobb (pl. borsó, csillagfürt), valamint apróbb magvak (pl. repce, lucerna, lóhere) elvetésére is.
A szemenkénti vetőgépeket elsősorban a nagyobb sortávolságú kapásnövények (kukorica, napraforgó, cukorrépa) vetése során használják. Ezek mellett néhány kisebb géptípus csoportja képviselteti még magát, az apróhirdetések között: olyanok mint a direktvetőgép, az utóvető gép, egyéb vetőgépek, palántázók, magágykészítők, illetve ültető és palántázó gépek. Ez utóbbi, azaz a palántaültető gépek általános feladata az előnevelt palánták talajba történő függőleges elhelyezése és ültetés után a talaj tömörítése.
Komoly átalakulásokat hozhat az orosz-ukrán háború, és annak kimenetele az európai takarmánygyártásban és hústermelésben.
Az öt év átlagát tekintve az 52 százalékot is meghaladta a kukorica termésmennyiségének visszaesése Magyarországon.
Modernizáció és robotizáció nélkül a magyar élelmiszeripar nem tud versenyképes lenni.
A napenergia még jobban felértékelődhet az agráriumban, ráadásul a földterületek kettős célú hasznosításával diverzifikált árbevételre lehet szert tenni.
Elképesztően fontos és szükséges a versenyképesség növelése az élelmiszeriparban Magyarországon, hatalmas szerepet kaphat a digitalizáció.