A vetőgép a növények ültetéséhez, magok vetéséhez kifejlesztett speciális mezőgazdasági géptípus. Ezek feladata a vetőmag talajba juttatása, az előírt mélységben és mennyiségben.
Napjainkban szinte minden maghoz és palántához létezik az ültetést segítő céleszköz valamilyen vető-, vagy palántázógép képében. Ezek alapvető feladata a vetőmag talajba juttatása, mégpedig az előírt mélységben és mennyiségben. A vetés fő jellemzői a sortávolság, az elvetett magmennyiség és a vetési mélység. A vetőgépek teljes palettáját lehetetlen felsorolni, de - egyebek mellett - léteznek már a különféle növénykultúrák vetéséhez, ültetéséhez alkalmas berendezések is, hiszen a modern mezőgazdaságban a vetőmagok földbe juttatása, illetve a különféle palánták hatékony ültetése megköveteli a magas fokú gépesítettséget. Ezen gépek között a két legnagyobb csoportot a gabonavetőgépek és a szemenkénti vetőgépek jelentik. A gabonavetőgépek elsősorban a kalászos gabonafélék vetésére lettek kifejlesztve, de vetőszerkezetük módosításával esetenként alkalmasak lehetnek nagyobb (pl. borsó, csillagfürt), valamint apróbb magvak (pl. repce, lucerna, lóhere) elvetésére is.
A szemenkénti vetőgépeket elsősorban a nagyobb sortávolságú kapásnövények (kukorica, napraforgó, cukorrépa) vetése során használják. Ezek mellett néhány kisebb géptípus csoportja képviselteti még magát, az apróhirdetések között: olyanok mint a direktvetőgép, az utóvető gép, egyéb vetőgépek, palántázók, magágykészítők, illetve ültető és palántázó gépek. Ez utóbbi, azaz a palántaültető gépek általános feladata az előnevelt palánták talajba történő függőleges elhelyezése és ültetés után a talaj tömörítése.
A magyar baromfiágazat 2025-ben mérsékelt, de stabil növekedést mutatott, azonban az egyes termékpályák teljesítménye jelentősen eltérően alakult.
A konyhakert művelésébe számos ott élő állat is besegít, míg mások ellenünk dolgoznak.
Bár javul a helyzet, továbbra sem tartozik a legjobban fizetett ágazatok közé a mezőgazdaság.
Jelentősen felpörögtek az események Trump döntése miatt, a magyar gazdák is félnek a következményektől.
A védett területeken kitermelt fa döntő részét elégetjük, pedig volna lehetőség a rendszerszintű változásra.
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.
