A természetvédelemmel kapcsolatos adatok, adatkörök egységes rendszerbe szedése, tárolása és az adatbázisok karbantartása évtizedek óta kiemelt feladata a természetvédelmi ágazatnak. A folyamatos fejlesztések és együttműködések eredménye, hogy mára a környezetvédelem és a szabadvezeték-hálózat adatbázisai kölcsönösen átjárhatóvá váltak. Minden egyes középfeszültségű vezetékszakasz oszlopszintű értékelésével elérhetővé váltak azok madárvédelmi vonatkozásai. Ez a modernizálás az Agrárminisztérium, az áramszolgáltató partnerek és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közreműködésével valósulhatott meg - hangsúlyozta az államtitkár az AM közleménye szerint.

Tragikus gyorsasággal pusztul a természet, csak a fotók maradnak

A természetfotósok olyan élőhelyeket és fajokat mutatnak meg, amelyek létezése ma már korántsem biztos.

 Rácz András arról is beszélt, hogy az adatbázisok közötti átjárhatóság a 2008-ban elinduló Akadálymentes Égbolt megállapodás eredményeként jött létre. Hosszú évek alatt a szabadvezetékek mentén történő madárpusztulás annyira súlyossá vált, hogy szükségessé vált az összefogás a kormány és az áramszolgáltatók között. Ezzel egy időben elindult a MAVIR madárvédelmi konferencia is. Az idei, 16. madárvédelmi konferencia mottója a „Szárnyaló adatok - A madárvédelem számokban”, amelyhez szorosan kapcsolódik a most induló KEHOP projekt, ami tovább segíti majd a természetvédelmi adatbázisok építését.

A Magyarországon előforduló védett, védelemre érdemes és közösségi jelentőségű természeti értékek és területek természetvédelmi helyzetét leíró, a változások nyomon követését biztosító adatgyűjtés, -tárolás és -megosztás országos egységes rendszere pedig megújul - fejtette ki az államtitkár. Ez a hiánypótló fejlesztés az Agrárminisztérium, a Herman Ottó Intézet és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont együttműködésében valósul meg, és széles kutatói bázis támogatja. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, valamint az adatfeldolgozás módszertana is újjászületik.

Nem akármit léptek meg ezek a marhatartók: sokaknak ez lehet a jövő

Brazília terve szerint a legelők helyreállítása és az integrált rendszerek 2030-ig több millió tonna CO2-egyenértékű kibocsátást csökkenthetnek.

Ehhez kapcsolódóan az elmúlt 20-25 évből már rendelkezésre álló, hazai élővilággal kapcsolatos biotikai adatok átfogó elemzése, értékelése, és egységes keretrendszerbe foglalása is teljesül, ezeket az adatokat pedig a program másik fő pillérébe a „BÁRKA” természetvédelmi adattárba töltik fel - emelte ki az államtitkár. Rácz András hozzátette, az idei év másik természetvédelmi aktualitása, hogy az Európai Unió tagállamai közül Magyarország az elsők között adta le az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelv alapján hatévente esedékes országjelentést. A jelentések tartalma hozzájárul a Nemzeti Természet-helyreállítási Terv alapértékeihez is - zárult az AM sajtóközleménye.