Az elképzelések szerint a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személyek megszerezhetik az önkormányzati tulajdonú és határozattal ilyen célú megszerzésre kijelölt legfeljebb egy hektárnyi földterületet.
Nagy István az MTI-nek leszögezte: az önkormányzati tulajdonú (tipikusan zártkert jellegű) területnek minősülő ingatlanok esetében, melyet az önkormányzat adás-vétel vagy haszonbérlet útján hasznosít - ha a bérlők szociális földprogramban vesznek részt, továbbá ha saját célra kis mennyiségben termelnek rajta, illetve ha hobbitevékenységet folytatnak azon -, akkor nem vonatkoznak rájuk a földművesekre vonatkozó előírások. Hozzátette: ezekben az esetekben így indokolatlan a földműves státusz szerzési feltételként való előírása.
A rekreációs célú földhasználati szerződés határozott időtartamra, legalább egy gazdasági évre, és legfeljebb öt évre köthető meg. A visszaélések elkerülése érdekében ugyanakkor az államtitkár szerint indokolt a terület nagyságát meghatározni. A földművesnek nem minősülő személyek esetében ennek a tulajdonszerzési korlátnak a limitje egy hektár. Az adott földterület megszerzésekor a már birtokában álló területet nem kell figyelembe venni - fűzte hozzá Nagy István.
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára hangsúlyozta: a kormány továbbra is elkötelezett az önellátó és a háztáji jellegű gazdálkodás szélesebb körű elterjedése mellett. Így ugyanis "a parlagon heverő területek művelésbe vonásán túl a vidék népességeltartó és népességmegtartó ereje is növelhető".
Ezért a szaktárca olyan szabályok megalkotását tartja szem előtt, amely az egészséges helyi élelmiszerek előállítását és fogyasztását, a vidéki életmód presztízsének helyreállítását segíti - húzta alá Nagy István.
