Elindult a klímacsúcs: mindenki a Dunával kezdi

agrarszektor.hu
Idén ismét megrendezésre került, immár harmadik alkalommal a Magyarországi Klímacsúcs a Klíma Klub szervezésében, ahol nemzetközi és hazai politikusok, gazdasági és tudományos élet képviselői, valamint civilek keresik a választ arra, hogy miként zöldülhetne meg hazánk. Nem meglepő módon, az előadók mindegyike a Duna áradásával kezdte beszédét, ami a konferencia "partját" mossa.

Az idei Klímacsúcs kiemelt feladatai közé tartozik a ENSZ Klímakonferencia eredményeinek bemutatása és ezek magyarországi vonatkozásainak értékelése. A cancúni konferencia fő kérdései közé tartozik, a résztvevők miként találjanak megoldást a tavaly Koppenhágában megtartott klímacsúcs vállalásainak betartására.

A rendezvényt Dr. Baranyai Gábor, miniszteri biztos nyitotta meg, aki szerint bizakodók lehetünk, nem csak azért, mert Cancún "nem döglött be", szemben a tragikusan értékelt tavalyi koppenhágai, világszintű klímacsúccsal, de az EU téma iránti elkötelezettsége is optimizmusra ad okot.

Farkas Andrea a Klímaklub elnöke elmondta, hogy az idei csúcs annyiban különbözik az előzőektől, hogy idén egy 3-4 pontból álló cselekvési tervet szeretnének a döntéshozók számára összeállítani.

A nyitóelőadások között hangzott el Bogár László, a Károli Gáspár Református Egyetem tanárának előadása, aki meglehetősen sötét képet festett a "politikai korrektségről", miszerint a hamis globális véleményhatalom miatt nem lehet szembenézni ma a klíma-problémával.

Őt követte Radács Ferenc, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, Közép-Magyarországi Régió elnökének előadása, aki a kkv-k kiemelt szerepéről beszélt a fenntartható fejlődésben, valamint a környezetszennyezés csökkentésében. Véleménye szerint ugyanis a kkv-k szerepén, eredményességén múlik a fenntartható fejlődésben való továbblépésünk.

A konferenciát megnyitó előadók közül végül Prof. Dr. Mika János, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója szólalt fel, aki a korábbi évtizedek éghajlatváltozásairól, valamint az előttünk álló néhány évtized várható változásairól beszélt. Az ábrák alapján nem sok jóban bízhatunk: 2009-ben kicsit ugyan visszaesett az üvegházhatású gázok kibocsátása, de az üteme továbbra is nőni fog. A metán-felszabadulása, mely a sarki jégtömbök olvadásából származik a jégből, 10 évig stagnált, majd 2007-től emelkedni kezdett. Modellszámítások szerint hazánkban 6-8 fokos hőmérsékletemelkedés várható nyáron, 20-30%-os csapadékcsökkenéssel kísérve, míg télen némileg nő a csapadék szintje, fagyos napok száma viszont nem csökken, vagyis energiafelhasználás szempontjából nem túl szerencsés a prognózis - mondta Dr. Mika János.

A rendezvény második részében pódiumbeszélgetés következik, energia és klíma témakörben. Erről is tájékoztatunk.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

KWS – tíz éve első a repcetáblákon*, első az innovációban! (x)

Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.

EZT OLVASTAD MÁR?