Durva, ami Békés megyében zajlik: itt a vakcinázás sem segít
A mezeinyúl-állomány 80-90 százaléka elpusztulhat a myxoma vírus miatt a szakemberek szerint.
Az ázsiai tigrisszúnyog a Délkelet-Ázsiában őshonos szúnyogféle, amely mostanra a Föld számos táján megjelent és elterjedt. Számos veszélyes betegség potenciális terjesztője.
Az ázsiai tigrisszúnyog vagy napszúnyog, latin nevén Aedes albopictus (Stegomyia albopicta) a rovarok osztályába, a kétszárnyúak rendjébe, a szúnyogfélék családjába tartozó faj. Délkelet-Ázsia trópusi és szubtrópusi területein őshonos, de az elmúlt néhány évtizedben a nemzetközi áruszállítás fellendülésének „köszönhetően” az egyik legdrasztikusabban terjedő invazív rovarfaj szerte a világon. A rovar, amely nevét a tigrishez hasonló csíkos megjelenéséről kapta, számos fertőző betegség (Nyugat-nílusi vírus, sárgaláz vírus, agyvelőgyulladás, dengue-láz, Chikungunya-láz, Zika-vírus, valamint számos fonalféreg) potenciális terjesztője. A faj szerepel a Föld száz legkárosabb invazív fajának listáján.
Az ázsiai tigrisszúnyog életmódja
Az ázsiai tigrisszúnyog különösen nappal aktív az erdőkben, ezért erdei nappali szúnyogként is szokták emlegetni. Régiótól és biotípustól függően az aktivitási csúcsok eltérőek, de többnyire a reggeli és az éjszakai órákban pihennek. Gazdáikat emberi lakásokon belül és kívül is keresik, de különösen aktívak a szabadban. Először a szúnyog nem specifikus kereső magatartást tanúsít, amíg nem érzékel gazdaszervezetet serkentő anyagokat, majd másodszor célzottan közelít. Az ázsiai tigrisszúnyog csípése nem feltétlenül fájdalmas, de feltűnőbb, mint más szúnyogfajoké. Ezek a rovarok hajlamosak többször is megcsípni ugyanazt az emberi gazdatestet, ha módjuk van rá.
Az ázsiai tigrisszúnyog elterjedése
Az ázsiai tigrisszúnyog eredetileg Délkelet-Ázsiában, a trópusi és szubtrópusi területeken őshonos, de az éghajlatváltozás miatt a Föld egyre több táján képes megélni. A nemzetközi áruszállításból kifolyólag mostanra már a mérsékelt és a trópusi égöv valamennyi területén megtalálható. Európában először Albániában bukkant fel, de azóta már Olaszországban, Belgiumban, Montenegróban, Svájcban, Görögországban, Spanyolországban, Horvátországban, Hollandiában, Szlovéniában és Németországban is. Magyarországon 2020 környékén azonosították először.
Az ázsiai tigrisszúnyog táplálkozása
A szúnyogfélék családjának többi tagjához hasonlóan az ázsiai tigrisszúnyog nősténye is hosszúkás szívókával rendelkezik, amelyet arra használ, hogy vért gyűjtsön a peték táplálásához. Az ázsiai tigrisszúnyog gyors csípéssel és olyan mozgékonysággal rendelkezik, amely lehetővé teszi számára, hogy legtöbbször el tud menekülni a lecsapási kísérletek elől. Az ázsiai tigrisszúnyognak mind a nőstényei, mind a hímjei nektárral és más édes növényi nedvekkel táplálkoznak, de a hímek nem csípnek. Az ázsiai tigrisszúnyog nőstényei az emberen kívül más emlősöket, valamint madarakat is megcsípnek.
Az ázsiai tigrisszúnyog szaporodása
Az ázsiai tigrisszúnyog nőstény a tojásait víz közelébe rakja le, nem közvetlenül abba, mint más szúnyogok, hanem jellemzően egy álló tócsa közelébe. A lárvák fejlődéséhez azonban bármilyen nyitott, vizet tartalmazó edény elegendő, akár kevesebb mint egy uncia (30ml) víz is. Folyóvízben is képes szaporodni, tehát nem csak az állóvizes pocsolyák jelentik a szaporodási helyét. Nagyobb valószínűséggel rakja le petéit a virágok közelében lévő vízforrásokba, mint a virágok nélküli vízforrásokba. Rövid a repülési távolsága (kevesebb mint 200 m (220 yd)), így a szaporodási helyek valószínűleg közel vannak ahhoz, ahol ez a szúnyog megtalálható.
Más szúnyogfajokhoz hasonlóan az ázsiai tigrisszúnyognál is csak a nőstényeknek van szükségük vérre a peték kifejlődéséhez. Ettől eltekintve a hímekhez hasonlóan nektárral és más édes növényi nedvekkel táplálkoznak. A gazdaszervezet elhelyezkedését illetően fontos szerepet játszik a gazdaszervezet által termelt szén-dioxid és szerves anyagok, a páratartalom és az optikai felismerés.
A mezeinyúl-állomány 80-90 százaléka elpusztulhat a myxoma vírus miatt a szakemberek szerint.
A rovar leginkább az urbanizált, melegebb régiókban vált gyakorivá, és ott mutatott pozitív kapcsolatot a fajgazdagabb őshonos közösségekkel.
A Soproni Egyetem és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kutatói az elsők, akik kimutatták az új vírust Magyarországon.
Szúnyogokat találtak Izlandon, ahol eddig szinte esélyük sem volt "letelepedni".
Új élősködő faj jelent meg Magyarországon: a japán szarvas-kullancslégy első hazai példányait azonosították.
Számos betegséget terjesztenek a szúnyogok, de bizonyos körülmények között hasznosak is lehetnek.

A magyar piac árérzékeny, ezért idén is legfeljebb egy korlátozott mértékű, nagyjából 10 százalékos áremelkedést tartanak reálisnak a termelők.
A legfrissebb jelentés szerint 2025-ben felélénkült a mezőgazdasági gépek piaca Magyarországon.
Aggodalom lett urrá a hazai szántóföldeken a durva aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt.
A fagy- és aszálykár, valamint a sertéspiaci túlkínálat ellensúlyozása érdekében újabb eszközzel segítik a gazdálkodókat.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.