A dongó a rovarok osztályának hártyásszárnyúak rendjébe, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak alrendjébe és a méhfélék családjába tartozó nem.
A dongó jellemzői és haszna
A dongó, más néven a poszméh a poszméhek nemzetségének ez az egyetlen élő neme. Neve a hangos, zümmögő-döngő repülésükre utal. Fészke legtöbbször a föld felszínén helyezkedik el. Bár fenyegetőnek tűnik külseje miatt, nem veszélyesek, erős fullánkjukat is csak ritkán használják. A dongók a legnagyobb termetű méhek közé tartoznak, vaskos és tömött testüket rendszerint tarka szőrbunda fedi.
A szájszerv alsó ajka valóságos szívókává nyúlik meg, amely sajátságos ízület segítségével még tovább előreölthető. Attól függően, hogy milyen virágokat látogatnak, módosul szívónyelvük hossza. Leghosszabb a poszméhek, tehát a dongók szívóormánya. A fullánk módosult tojócső, ami viszont már nem a peterakás szolgálatában áll, hanem a zsákmányolás és a védekezés fegyvere. Ha nincs használatban, akkor a potrohban rejtve, a fullánkkamrában fekszik, a hímek pedig fegyvertelenek.
Erdők, mezők, kertek lakója, az alföldi rónáktól a hegyvidékig. Európában és Észak-Ázsiában honos. Már kora tavasszal, március környékén megjelenik, tavasztól őszig virágport és nektárt gyűjt, így több hónapig szüksége van a virágzó méhlegelőkre. A méhekkel ellentétben alacsony hőmérsékleten, szemerkélő esőben is gyűjtöget. A hazai fajok közül jó néhány veszélyeztetett vagy fokozottan veszélyeztetett kategóriába sorolható. A dongók társasan élnek, testük zömök, erőteljes, 16-25 mm, szőrzetük dús, rövid.
A dongók igen hasznos állatok, felkeresik többek közt a paradicsom, a paprika, a tojásgyümölcs, a cukkini virágait. Hozzáférnek azok központi termőrészéhez is, így sokkal tökéletesebb beporzást végeznek, mint a méhek. Munkájuk eredményeként nagyobb, sokmagvú paradicsom, vastagabb falú, egyenletes felületű paprikatermésünk lesz - még szorgalomban is túltesznek a méheken, ami nagy dolognak számít. Egy-egy poszméh naponta mintegy kétszáz háziméh munkáját végzi el. Munkájának sikere is fölülmúlja a méhekét a megporzás sikerességét illetően. Ezért sem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy hiába tűnnek „veszélyes fenevadnak”, a légynek sem ártanak és nagyon hasznos állatok!
A növénytermesztésnek nem elegendő a vízhiányhoz alkalmazkodnia, beporzók nélkül sem fog menni.
A fogyasztók egyre jobban megnézik, mire költenek, a kis méhészeteknek pedig az értékesítés, az online jelenlét és a vásárlói bizalomépítés terheit is viselniük kell.
Szicíliában a járványhoz hasonló lezárásokat élnek meg a lakosok a hőség miatt.
Újragondolt méhész-szövetkezetekkel mentené meg a szakmát egy friss kezdeményezés.
Terepi vizsgálattal igazolták, hogy a kémiai szúnyogirtás a beporzó rovarokat is pusztítja.
Országszerte megkezdődött az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés, ügyelni kell a növényvédelmi előírásokra.
Sokan várnak a takarmánykeverő-kiosztó gépek beszerzésével, de vannak olyanok is, akik visszaadták az elnyert pályázatot.
A kész olaj minőségét nemcsak az alapanyag határozza meg, hanem az is fontos, hogy milyen módszerrel választják el az olajat a növényi szövetektől.
A szakértők szerint a magyar búzatermesztésnek a mennyiségek termelése helyett inkább a minőségre kellene koncentrálnia.
A magyar agrárium előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lehet átadni a gazdaságokat a következő generációnak.
Komoly változások előtt áll a magyar mezőgazdaság, miközben az idei évben óriási veszteséggel számolhat az ágazat.
