A fácán erdőkben és mezőgazdasági területeken fészkelő, gyomnövények magjait és rovarokat fogyasztó madárfaj. Magyarországon nem őshonos, nem védett, ellenben vadászható.
A fácán (Phasianus colchicus) a madarak osztályának tyúkalakúak rendjébe, ezen belül a fácánfélék családjába tartozó faj. Magyarországra betelepítették, azóta rendszeres fészkelő, nem költöző madár. Hazánkban nem védett, vadászható faj.
A fácán életmódja
A fácán a ligetes erdőket és a cserjések környékét kedveli. Az éjjelt - különösen a havas teleken - szereti a fán tölteni, mert ott biztonságban érzi magát. Vadászok körében nagy volt már a múlt század elején is a kereslet a fácán iránt. A természetes szaporulat pótlására idővel kialakultak a fácán-tenyésztelepek, ahol már mesterségesen, fény- és hőforrásokkal biztosították a szükséges feltételeket.
A fácán elterjedése
A fácán eredeti hazája a Kaukázustól az Amurig húzódik. Európába az ókorban telepítették be, és azóta nagy részén elterjedt. Először görögök hozták be a területeikre a Kaukázus vidékéről, tőlük a rómaiak vették át udvaraik díszeként, majd telepítették a megszállt területekre tovább, Nyugat- és Északnyugat-Európába, de még Angliába is. Később, mint az egyik legfontosabb vadászható fajt sokfelé meghonosították szerte a Földön, így például az Amerikai Egyesült Államokba, Ausztráliába, Tasmaniába, az Ausztrália partjai mentén található Rottnest-szigetre, Új-Zélandra, a Hawaii-szigetekre, valamint Chile és Szent Ilona területére is.
A fácán táplálkozása
A fácán a ligetes erdőket kedveli, a cserjések környékét, ahol nádas, sásos terület és ivóvíz található. Táplálékát a gyommagvak és ízeltlábúak adják.
A fácán fajtái
A fácánnak több alfaja keveredett a telepítések során, de itt-ott a faji bélyegek még szembetűnnek. Jelenleg a világon 32 alfaját különböztetik meg.
A fácán szaporodása
A fácán erdőkben vagy mezőgazdasági területeken, a talajra rakja fészkét. Egy fészekalja 12-18 tojásból áll, amelyen a tojó 22-28 napig kotlik. A kikelt egyedek mintegy fele kilenchetes kora előtt elpusztul, a felnőttkorig pedig csupán a fácánok mintegy 30%-a jut el. A hároméves kort a fácánok alig 5%-a éri meg, teljes állománycsere ötévente következik be.
A legtöbb ember tudja, hogy a vadhús az egyik legtisztább és legegészségesebb fehérjeforrás, mégis kevesen fogyasztják rendszeresen.
Ismét felbukkant Franciaország északi részén egy baromfitelepen a madárinfluenza.
Nyilvánvalóvá vált, hogy a szakszerűen megtervezett és kivitelezett erdősávokban új élőhelyek jönnek létre.
A szakszerű vadgazdálkodás alapfeltétele a vadeltartó terület megfelelő kialakítása.
A vadföldgazdálkodás bevezetése komplex feladat, amely számos ökológiai, gazdasági és technológiai tényező figyelembevételét igényli.
Újabb Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei településen mutatták ki a hatóság szakemberei a madárinfluenzát.
A magyar piac árérzékeny, ezért idén is legfeljebb egy korlátozott mértékű, nagyjából 10 százalékos áremelkedést tartanak reálisnak a termelők.
A legfrissebb jelentés szerint 2025-ben felélénkült a mezőgazdasági gépek piaca Magyarországon.
Aggodalom lett urrá a hazai szántóföldeken a durva aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt.
A fagy- és aszálykár, valamint a sertéspiaci túlkínálat ellensúlyozása érdekében újabb eszközzel segítik a gazdálkodókat.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.
