Légyölő galóca

A légyölő galóca a galócafélék családjába tartozó faj. Lomblevelű és fenyőerdőkben is megtalálható, a fák gyökereivel szimbiotikus mikorrhizát képez. Csak ritkán súlyosan mérgező gomba.

A légyölő galóca jellemzői

A légyölő galóca feltűnő színű, nagy termetit, közismert "mesegomba”. Összetéveszthetetlen külseje miatt az egyik legismertebb gombafaj, a mérges gombák archetipikus képviselője. Egyes vidékeken, főleg Szibériában hallucinogén hatásai miatt tudatmódosító szerként, vallási célból fogyasztották. Jellegzetessége a szép piros kalap, rajta fehér pettyekben a burokmaradványok, a fehér lemezek és a galléros, fehér, alul gumós tönk. A légyölő galóca kalapja félgömb alakú, domború, végül kiterülő, 10-20 cm széles vagy még nagyobb.

Piros színe különféle árnyalatú lehet, de idősebb korban, különösen a szélén barnássárgára fakul. A burokmaradványok vastagok, fehérek, varszerűek, szemölcsösek, de az eső teljesen le is moshatja őket. Bőre lehúzható, a spórapora fehér. A tönk megnyúlt, karcsú, lefelé vastagodó, 10-20 cm magas, 1- 4 cm vastag, tömör. A gyilkos galóca gallérja fehér, ritkán kissé sárgás, lelógó, jól fejlett. A tönk tövén a gumó tojás alakú, és a burok tapadási helye rendesen több, varszerűen rücskös övben látszik rajta, bocskora pedig nincs.

Főleg őszi gombának mondható, a hűvösebb éghajlatot kedveli. Inkább a magasabb hegyek és az északi vidékek gyakori gombája. Hazánkban csak helyenként fordul elő, de ahol előjön, tömeges is lehet. A légyölő galóca mérgező! Bár a köztudatban úgy él, mint a tipikus "mérges gomba", csak időnként fordulnak elő mérgezések.