Joó Gábor, aki feleségével és kisfiával Bakonyszombathelyen él, évek óta szenvedélyes vadfotós. Bár korábban rali- és esküvőfotózással foglalkozott, 2020 óta a természet megörökítése jelenti számára az igazi kikapcsolódást. Elmondása szerint a vadfotózás különleges türelmet és önkontrollt igényel, hiszen az embernek kell alkalmazkodnia az állatokhoz és az adott pillanathoz - írta meg a 24.hu.

Itt az igazság a horvátok új csodaitaláról: valóságos roham indulhat érte

Alig egy évtized alatt szinte ismeretlen helyi különlegességből a horvát borászat egyik keresett fajtájává vált a Korcula szigetén őshonos grk.

A kitartó várakozás 2026. augusztus 23-án hajnalban hozta meg élete egyik legkülönlegesebb élményét. Gábor az esős idő ellenére a Bakony csendjében figyelt, amikor egy nyiladékban megjelent vele szemben egy domboldalon felfelé tartó fiatal gímszarvasbika. Már az első pillantásra látszott, hogy az állat megjelenése a pigmenthiány miatt teljesen egyedi. A fotós lenyűgözve követte, ahogy a különleges példány egyre közelebb ér, és sikerült is kiváló portrékat készítenie róla. 

A megörökített állat egy úgynevezett tarka szarvas, amely egy ritka genetikai mutáció, a leucizmus miatt nyerte el egyedi külsejét. Ebben az állapotban a szarvasfélék megszokott barna szőrzetét szabálytalan alakú, hófehér foltok tarkítják, amelyek kiterjedése a néhány apró folttól a szinte teljesen fehér testig terjedhet. Lényeges különbség, hogy az albínó egyedekkel ellentétben a tarka szarvasok szeme és orra megőrzi normális, sötét színét, mivel szervezetük képes a festékanyag termelésére, csupán a pigmentsejtek eloszlása hibás.

Magyarországon ez a genetikai jelenség rendkívül ritka, a hazai erdőkben élő gímszarvasok, őzek és dámszarvasok populációjának csupán elenyésző töredékét érinti. Egy ilyen tarka példány felbukkanása és megfigyelése éppen ezért számít a természetjárók és a fotósok körében is hatalmas szerencsének, egyben igazi szakmai sikernek.