A vadgerle a galambfélék családjába tartozó növényevő madár, amely hazánkban is rendszeres fészkelőnek számít. Vadgalambnak is szokás nevezni, Magyarországon védett faj.
A vadgerle (Streptopelia turtur) a madarak osztályának galambalakúak rendjébe, ezen belül a galambfélék családjába tartozó faj. A közeli rokon balkáni gerlével együtt vadgalambnak is szokták nevezni. Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
A vadgerle életmódja
A vadgerle eredetileg az emberi településeken is elterjedt fajnak számított, ám balkáni gerle gyors térnyerése miatt kiszorult ezekről a területekről, és inkább a szántóföldek, külterületek madara maradt. A vadgerle csapatokban keres táplálékot a földeken. Általában elmondható róla, hogy sokkal félénkebb, mint a balkáni gerle. Tavasztól őszig tartózkodik a költőhelyén, aztán Afrika középső részére vonul telelni.
A vadgerle előfordulása
A vadgerle Észak-Írország, Észak-Anglia, Skandinávia, Finnország és Izland kivételével egész Európában költ. Délnyugat- és Közép-Ázsiában, valamint Észak-Afrikában is előfordul. A Szaharától délre eső szavannákon telel át, és áprilisban visszaszáll északra. Ausztráliában és Új-Zélandon is megpróbálták meghonosítani, ám ezek a kísérletek nem jártak sikerrel. Magyarországon április és szeptember között rendszeres fészkelőnek számít, de más időszakban is előfordul.
A vadgerle táplálkozása
A vadgerle táplálékát lágy szárú növények és fűfélék magvai, valamint gyümölcsök teszik ki. Fiókáit az úgynevezett begytejjel táplálja, amelynek előállítására mindkét szülőmadár képes.
A vadgerle fajtái
A vadgerlének általánosan négy alfaját ismerik el: az európai vadgerle Európában, Madeirában és a Kanári-szigeteken él, de egészen Nyugat-Szibériáig megtalálható. A perzsa vadgerle Északnyugat-Afrikától Iránig és Nyugat-Kínáig fordul elő, a szaharai vadgerle a Szahara déli részén található meg, míg az egyiptomi vadgerle Egyiptomban és Észak-Szudánban él.
A vadgerle szaporodása
A vadgerle ivarérettséget egyéves korban éri el, a költési időszak április végétől szeptemberig tart. Évente kétszer költ, a fészekaljba 2 tojás kerül, ezeken felváltva mindkét szülő kotlik 13-16 napig. A vadgerle fiókáit begytejjel eteti, a fiatal madarak a 20. nap után repülnek ki.
A fehér gólyáknál teljesen természetes viselkedés, hogy a szülők esetenként kilökik a gyengébb fiókákat a fészekből.
Az elmúlt három évtizedben drasztikusan megnőtt a Hortobágyon átvonuló és telelő vadludak száma, amit egyértelműen a melegedő éghajlat okoz.
A „No Mow May” mozgalom az utóbbi évek egyik legnépszerűbb és legvitatottabb kertészeti trendjévé vált.
Rengeteg gazdának az első kaszálást a teljes területük legalább felén el kell végezniük május végéig.
A lakott területeken is egyre gyakoribb, terjedőben lévő füleskuvik költő állományának felmérésében tudnak segíteni az érdeklődők.
A rohamosan zsugorodó természetes élőhelyek és az egyre súlyosabb aszályok miatt a városi kerti tavak kulcsfontosságú menedékké váltak.
A hazai termőföldpiac 2025 decembere és 2026 májusa között kifejezetten aktív volt, naponta átlagosan mintegy 200 új hirdetéssel.
Az aratás időpontja nemcsak a termés mennyiségét, hanem a minőséget és a szárítás költségét is meghatározhatja.
Egyre több eladó borászattal lehet találkozni a hirdetésekben, az okok sokrétűek.
Nemcsak előnyökkel, hanem alkalmazkodási kényszerrel is jár, de így is megéri lépni.
Átfogó javaslatcsomagot fogadott el és mutatott be a MAGOSZ Gazdasszony és Ifjú Gazda Tagozata.
Jubileumi évfordulót ünnepel az RAGT
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
Kevesebb veszteség, pontosabb döntések, biztosabb termés – a precíziós öntözés intelligens adatokkal és hatékony vízfelhasználással támogatja a gazdálkodókat.
