Hollósi Dávid, a Takarékbank agrár üzletágának ügyvezető igazgatója a Portfolio Agrárszektor 2019 konferencián adott interjút az agrárszektor.hu-nak.
Az alábbi kérdésekre kerestük a választ:
1. A Takarék Csoport 2023-ra 25 százalékos piaci részesedést szeretne elérni, amit "házhoz menő személyi bankárokkal", az agrárpiacról is információt nyújtani tudó "menedzserekkel" is segít. A nyújtott hitelkonstrukciók is jóval rugalmasabbak, mint más szektorokban. Meddig lehet még elmenni az ügyfelek kiszolgálásában, mi az, amitől még agrárosabb, és még ügyfélbarátabb lehet egy bank?
2. A működési költségek fedezetére igénylik a gazdák a legtöbb segítséget. Hogyan alakul Önöknél a forgóeszköz- és beruházási hitelek aránya?
3. A következő költségvetési ciklusban a területalapon járó juttatások egy részétől eleshetnek a gazdák (a gazdaság mérete miatt), ez banki oldalról óvatosságra intheti Önöket a támogatások megelőlegezésekor. Nagy változásra számítanak?
4. A következő 2-3 évben pályázati pénzszűke várható egész Európában az új költségvetési ciklus indulása miatt. Mire számítanak, meg fog lódulni a gazdák érdeklődése a hiteltermékek iránt, vagy inkább kivárják, amíg megérkeznek az uniós források?
5. Mennyire nőhet meg a lízing szerepe?
6. Elindul egy új működési forma, a mezőgazdasági családi vállalkozás, amely a várakozások szerint hitelképesebb egység lesz, mint a családi gazdaság. Ezt hogyan látják?
7. Kormányzati terv az agrárüzem egészét örökölhető és forgalmazható egységgé tenni. Mit gondolnak, ez kivitelezhető hazánkban? Igényelne-e új konstrukciót, ha csak egyetlen örökös vihetné tovább az üzemet, akinek az örököstársakat meg kellene váltania, vagy ez pont az a helyzet, amit bármilyen más beruházási hitel esetén vizsgálnak?
8. A föld ára korlátozott forgalomképessége dacára folyamatosan emelkedik. Mennyire használható fedezetként a földvagyon?
Cikkünk a témában: https://bit.ly/2u4d9AF
A mesterséges intelligencia hasznos eszköz, de a közeljövőben nem fogja kiváltani az emberi kapcsolatokat.
A friss árfolyamok mellett a búza például tonnánként mintegy 12 ezer forinttal ér kevesebbet, mint egy évvel korábban.
A búza minősége is szór, de a mennyiségben kifejezetten nagy eltérések vannak - az Alföldön csupán 2-3 tonna termett hektáronként.
Kulcsfontosságú lenne, hogy a fogyasztókat ösztönözzék a hazai termékek megvételére még akkor is, ha az valamivel drágább.
Tovább bővült az intenzív haltermelés, már nem a halastavak hajtják a növekedést.
Miért éppen Katalónia – és miért éppen Vic? A BETA Technological Center (BETA Vic) bemutatkozása: küldetés, szakterületek, kapcsolódások
Négy fókusz, négyféle tanulság: víz újrahasznosítás az ipari és agrár vízhasználatban; körforgásos tápanyag-gazdálkodás, innovatív szerves trágyák; jó gyakorlatok és tudástranszfer az EIP-AGRI logikájában; regeneratív szőlészet és talajegészség
Ne várjon, válassza azt, ahol a legösszetettebb a genetikai védelem!
