agrarszektor.hu • 2025. december 4. 15:02
A magyar mezőgazdaság előtt álló kihívások csak fejlesztéssel, technológiai megújulással és olyan együttműködésekkel kezelhetők, amelyek egyszerre szolgálják a hatékonyságot, a versenyképességet és a fenntarthatóságot. A Portfolio Agrárszektor 2025 Konferencia agrárinnovációs szekciójában bemutatkozó vállalatok és szakemberek azt mutatták meg, hogy a hazai agrár- és élelmiszer-gazdaság nemcsak reagál a változásokra, hanem sok területen maga formálja azokat, hiszen új szenzortechnológiák, fejlett adatfeldolgozás, intelligens gazdálkodási rendszerek és komoly feldolgozóipari beruházások is jelzik, hogy a magyar agrárium hosszú távú stratégiai építkezésben van.
A Magyar Innovációs Szövetség az utóbbi években egyre tudatosabban fordult az agrárium felé, felismerve, hogy az élelmiszer-termelésben ma zajló technológiai váltások hosszú távon meghatározzák Magyarország gazdasági teljesítményét. Az agrártagozat a teljes innovációs lánc fejlesztésén dolgozik, ugyanis a kutatás-fejlesztéstől a startupok támogatásán át a nagyvállalati partnerségekig minden olyan területet igyekszik lefedni, ahol a technológiai újdonságok hozzáadott értéket teremthetnek. A 34. alkalommal meghirdetett Magyar Innovációs Nagydíj pályázat megújítása is ezt a célt szolgálja, amelyben idén már külön Agrár Innovációs Díj is ösztönzi a mezőgazdasági fejlesztéseket. Bőthe Csaba, a szövetség ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy az innováció ma már nem választás kérdése.
Ahol nincs innováció, ott nem lehet fenntartható gazdasági növekedést elérni – ez különösen igaz az agráriumra, ahol egyre gyorsabban változnak a feltételek, és egyre komolyabb versenyhelyzethez kell alkalmazkodni.
Hozzátette azt is, hogy a pályázati rendszer célja a lehető legszélesebb körű részvétel biztosítása. A szakember arról is beszélt, hogy a Magyar Innovációs Nagydíj megújult formája azért jött létre, hogy a startupoktól a nagyvállalatokig mindenki megmutathassa fejlesztéseit, ez pedig komoly lépés a magyar agrárium nemzetközi versenyképességének erősítésében.
Az Agrosentinels fejlesztése talán a legjobb példája annak, hogyan születik innováció a gyakorlatból, hiszen egy traktorhiba és egy géptűz hívta életre azt a szenzortechnológiát, amely mesterséges intelligencia segítségével képes előre jelezni a csapágyhibákat, ezáltal megelőzni a súlyos meghibásodásokat és a több milliós károkat. A vállalat olyan vezeték nélküli, könnyen telepíthető, valós idejű adatokat küldő rendszert hozott létre, amely már nemcsak a hőmérsékletet figyeli, hanem a rezgésekből kiolvassa a csapágy állapotát is. A megoldás ráadásul már az Agritechnica kiállításon is komoly visszhangot váltott ki, ami jól mutatja, hogy nem egy helyi, hanem globális problémára ad választ.
Ma már nemcsak hőt mérünk, a szenzor „hallgatja” és értelmezi a csapágy rezgéseit. A mesterséges intelligencia folyamatosan tanul, így egyre pontosabb diagnózissal szolgál, végső soron pedig biztonságot és kiszámíthatóságot ad a gazdáknak.
- fogalmazott Erdei Zoltán, az Agrosentinels műszaki igazgatója.
A Makrom Kft. és a ZILDA tejüzem példája jól mutatja, hogy a fogyasztói igények változása milyen erős innovációs kényszert hozott a tejiparban. Az A2-es tejprogram kialakítása évekbe telt, genetikai szelekcióra, tudatos tenyésztési stratégiára, új technológiai folyamatokra és a teljes feldolgozólánc átalakítására volt szükség. Az eredmény mégis egy rendkívül stabil és növekvő piaci szegmens lett, ahol az A2-es tej egyre több fogyasztót ér el. A vállalat mára széles termékpalettát épített fel, és technológiáját is folyamatosan fejleszti annak érdekében, hogy a minőség minden körülmények között állandó legyen. Mohai-László Viktória, a Makrom üzemvezetője szerint a prémium minőség a telepi munkával kezdődik.
A2-es egyedeket tartottunk meg a tenyésztésben, és az egész technológiát ehhez igazítottuk. más időkkel, más hőfokokkal, teljesen új technológiai szemlélettel dolgozunk.
Hangsúlyozta, hogy a feldolgozás stabilitása és a termékek bővítése is a stratégia része. Elmondta, hogy folyamatosan olyan új A2-es termékeken dolgoznak, amelyek nagy hozzáadott értéket képviselnek.
A precíziós gazdálkodás egyik legnagyobb kihívása az, hogy a gazdák rengeteg adatot látnak, de nem feltétlenül tudják, melyik a fontos, melyik használható, és melyik vezet valódi megtakarításhoz vagy hozamnövekedéshez. Az Agron Analytics pontosan ezen a ponton hozott áttörést, a cég térinformatikai rendszerekkel, távérzékeléssel, drónos monitorozással és mesterséges intelligenciával dolgozik, hogy a táblákon belüli különbségeket feltárja, és ezekből beavatkozási javaslatot készítsen. A modell azért működik, mert egyszerre gyors, részletes és a valós problémákra fókuszál: a gazdálkodók így nem adathalmazt kapnak, hanem valódi döntéstámogatást.
A célunk az, hogy a táblákon belüli különbségeket feltárjuk, és olyan adatokat adjunk, amelyekkel valóban precíz döntéseket lehet hozni, mert az adat önmagában nem érték, csak akkor, ha használni is tudjuk.
-fogalmazott Balassa György, az Agron Analytics ügyvezetője.
A Kramp Hungary stratégiájának középpontjában az áll, hogy a gazdák a lehető leggyorsabban jussanak hozzá ahhoz az alkatrészhez, amely nélkül leállna a munka. Mindez azért lényeges, mert a szezonban minden perc számít, egy meghibásodott gép akár több százezer forint kiesést is okozhat naponta. Sós Gergely ügyvezető szerint a gyorsaság az egyik legnagyobb elvárás.
Az ügyfelek gyorsaságot, szakértelmet és biztos alkatrészellátást várnak – mi pedig ezt szeretnénk minden körülmények között garantálni.
A Hírös Mester bemutatott megoldása arra ad választ, hogyan lehet csökkenteni a vízfelhasználást és az energiaigényt úgy, hogy közben a termésbiztonság is javuljon. A rendszer valós időben figyeli az öntözési paramétereket, érzékeli az anomáliákat, javaslatokat tesz a beállításokra, és segít megelőzni a túllocsolást. Az AI-alapú vízgazdálkodás különösen a szélsőséges időjárási években létfontosságú, amikor a túl- és alulöntözés egyaránt komoly kockázatokat hordoz.
Nem az AI irányít, hanem az ember. A rendszer csak biztos alapot ad ahhoz, hogy a gazdálkodó jó döntést tudjon hozni
- hangsúlyozta a szakember.
A gabonaszárítás hagyományosan az egyik legenergiaigényesebb folyamat a mezőgazdaságban, ezért az alternatív energiaforrások alkalmazása óriási költségcsökkentési potenciált rejt. A HETECH fejlesztése lehetővé teszi, hogy bármilyen típusú szárító alternatív energiával működjön, miközben a gázos technológia paraméterei nem romlanak, sőt sok esetben javulnak is. A rendszert úgy alakították ki, hogy a meglévő szárítóberendezésekbe könnyen integrálható legyen, a technológiai melegvíz pedig több gazdasági folyamatban újrahasznosítható.
Az első projektek óta világosan látszik, hogy az alternatív energiás üzemelés legalább olyan hatékony, mint a gázos technológia – és mindezt jóval kedvezőbb energiaköltséggel lehet elérni.
- fogalmazott Kardos László, a HETECH fejlesztési vezetője.