Kína nem viccel: olyan intézkedések jöhetnek, amik mindent felforgathatnak
A kínai kormány jelentős lépéseket tervez a mezőgazdaság modernizálására és a gabonatermelés stabilizálására.
A kínai kormány jelentős lépéseket tervez a mezőgazdaság modernizálására és a gabonatermelés stabilizálására.
Az idei búzatermés nemcsak mennyiségét, minőségét tekintve is elmaradt a várttól, ez pedig a liszt és kenyér árára is hatással van.
A magyar felnőttek 32,8 százaléka fogyaszt naponta zöldséget, ami 35 ország rangsorában az utolsó helyre elegendő.
A spekulánsok optimizmusa erősödik a kukorica piacán az amerikai készletek csökkenésének hatására.
Miközben a magyar gazdák évről évre keserves harcot vívnak a megváltozott klímával, a világ más tájain is súlyos károkat okoz a melegedő klíma.
Ukrajna kész gabonát és élelmiszert szállítani Szíriába, új piacra törve be ezzel.
A Debreceni Egyetem kutatóinak vizsgálatai szerint a csemegekukorica-fogyasztás hozzájárulhat a szem egészségének megőrzéséhez.
Eléggé lesújtó a magyar és az európai uniós a méhészek helyzete, és ez várhatóan a jövőben sem fog változni.
A következő évtől még egyszerűbbé válhat a drónok használata a növényvédelem területén.
A hatóanyag-kivonások árnyékában egyre jobban előtérbe kerülnek a különböző biológiai megoldások.
Az árérzékenység és az importverseny kihívásai ellenére a hazai élelmiszeripar exportorientációban is látja a fejlődés kulcsát.
Gyökeresen átalakulhat a vetőmagágazat, ezekre a változásokra alaposan fel kell készülni.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 14 százalékkal magasabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával november utolsó hetében.
Az agrofotovoltaikus rendszerek olyan megoldások, ahol a földterületen mezőgazdasági tevékenységet és napelemek segítségével villamosenergia-termelést együttesen végeznek.
Rengeteg adat gyűlik össze a magyar mezőgazdaságban, ám ezeket még kevéssé használjuk fel a döntéshozatal során.
Egyre erősödnek a hangok: égető szükség van az öntözésfejlesztés felgyorsítására és a vízvisszatartás megoldására.
A konferencia az agrárinnovációt és digitalizációt hangsúlyozta, kiemelve a különböző technológiák szerepét.
Egy ENSZ által készített tanulmány szerint az Antarktisz kivételével a Föld szárazföldi területeinek 40%-a már most száraznak minősül.
A fenntarthatóság és a környezetvédelem egyre fontosabb kritériumok már ebben a szegmensben is.
Nagyobb szervezettség, komolyabb technológia és fejlett szaktanácsadás szükséges az exportpiacokon történő előrelépéshez.

Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás hosszú távon jelentős hatással lehet az európai mezőgazdaságra.
Az eke a mezőgazdaság egyik legfontosabb, emberi civilizációt formáló szerszáma, amely a talaj megművelésében játszik kulcsszerepet.
A földforgalmi törvény legújabb módosításában változott a cserére, a haszonbérletre és az alhaszonbérletre vonatkozó szabályozás is.
Az importált sertéshús több mint kétharmada Németországból, Spanyolországból és Lengyelországból érkezett.
A magyar élelmiszeripar előtt komoly lehetőségek állnak, ugyanakkor számos kihívással is szembe kell néznie.
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.