Óriási lehetőség áll a magyar termelők előtt: nincs mese, ezzel élniük kell
Bővülő termelés és növekvő hatékonyság jellemzi a zöldségtermesztést Magyarországon.
Bővülő termelés és növekvő hatékonyság jellemzi a zöldségtermesztést Magyarországon.
A tavalyinál jóval kisebb lehet idén az ukrán kukoricatermés az elhúzódó aszály miatt.
A rendkívüli hőség és szárazság miatt végzetes problémák alakultak ki Füzespusztán.
Kimerült a mézkvóta is, életbe lép a vészfék-mechanizmus az Ukrajnából érkező mézekre.
Ukrajna a fokozódó orosz támadások ellenére is megpróbálja növelni a gabonaexportját.
Az előttünk álló héten is nagyrészt száraz idővel és kánikulával kell számolnunk.
Megjelent az Agro Napló augusztusi száma.
Az idei évben háromszoros csapás érte a francia gabonatermesztőket az esőzések miatt.
Háromezer év kellett hozzá, hogy a piramisépítők sörét újrafőzzék, egy amerikai férfinak sikerült.
Bár az országos terméshozamok általában jók lettek, a minőség terén korántsem ilyen fényes a helyzet.
Több mint 44 ezer tonna importméz érkezett az EU-ba, ezzel meghaladta a kvótalimitet a behozatal.
Általános közvélemény, hogy így lehetetlen repcét termeszteni.
Farkas Sándor államtitkár egy levélben válaszolta meg, mekkora az aszálykár Magyarországon.
Az elkövetkezendő napok sem ígérnek területi átlagban számottevő csapadékot, pedig nagy szükség lenne rá.
Hamar jön a szüret, nincs sok idő a szépítésre – Szekszárdon esőért, Egerben napsütésért imádkoznak a borászok.
Sokan még mindig nem hiszik el, de a korszakváltás elérte a szántóföldi növénytermesztést is.
Vegyes képet fest a hazai műtrágyapiac, de a rovarölők és gombaölők forgalma sem mutat fényesen.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 15 százalékkal magasabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával júliusutolsó hetében.
Nyilvánvalóvá vált, hogy komoly éghajlatváltozás zajlik, amelyet a statisztikai adatok pontosan igazolnak.
Nagyné Legény Ildikó, Mohai-László Viktória és Dr. Szabó Emese is több remek megoldáson dolgozik, amik jobbá teszik a gazdálkodási folyamatokat és annak eredményeként az élelmiszer-termelést.

A tejpiaci válság egyre mélyebbre taszítja a hazai állattartókat, sok gazdaság hónapok óta veszteséggel működik.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.