agrarszektor.hu • 2025. június 1. 14:03
Komoly konfliktusokat okozhat a telekhatáron túlnyúló növényzet, ahogy azt egy közösségi médiában terjedő videó is bizonyítja. A bambusz és más agresszívan terjedő növények telepítése előtt érdemes alaposan tájékozódni a jogi szabályozásról és a növény tulajdonságairól, különben birtokvédelmi eljárás vagy akár kártérítési per is lehet a gondatlanság következménye - írja a Pénzcentrum.
Egy közösségi médiában terjedő videó mutatja be azt a problémát, amikor a szomszéd telekhatárra ültetett bambusza ellenőrizhetetlenül terjed át a másik ingatlanra. A felvételen egy kétségbeesett kerttulajdonos számol be arról, hogy képtelen megszabadulni a szomszédból átburjánzó növénytől. Kósa Dániel kertészmérnök a látottakról úgy nyilatkozott:
Mindez elkerülhető lett volna egy kis odafigyeléssel, utánajárással vagy szakértő bevonásával. Valószínűleg nem, vagy nem megfelelően gyökércsapdázott a videóban jól felismerhető bambusz, így komoly kellemetlenséget okozott a szomszédnak.
A jogi helyzet tisztázása nem egyszerű, mivel Magyarországon hiányzik az egységes országos szabályozás. Dr. Szabó Bianka jogász tájékoztatása szerint minden esetben a települési önkormányzatok által megállapított helyi építési szabályzat (HÉSZ) rendelkezései az irányadók. Egyes települések szabályzataiban például olyan kikötések szerepelnek, hogy új zöldfelületek létesítésekor kizárólag a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.
A fás szárú növények védelméről szóló 282/2024. (IX. 30.) kormányrendelet általános irányelveket fogalmaz meg, miszerint a növény telepítése nem veszélyeztetheti az emberi életet, nem akadályozhatja a biztonságos közlekedést, és nem okozhat kárt a meglévő építményekben, létesítményekben.
A jogász hangsúlyozta, hogy a szomszéd szükségtelen zavarása a Polgári Törvénykönyvbe ütköző magatartás, amely birtokvédelmi eljárást vonhat maga után. Ha a növény kárt is okozott a szomszéd ingatlanában vagy ingóságaiban, kárigény jogi úton történő érvényesítésére is lehetőség van.
A panaszos birtokpert indíthat, illetve az illetékes jegyzőhöz fordulhat birtokvédelmi eljárás keretében. A jegyző előtti igényérvényesítés határideje a birtokháborítástól számított egy év, előnye, hogy költséghatékonyabb, mint egy peres eljárás. "A birtokper jelentősége abban is áll, hogy a fentiekben rögzített egy év leteltével csupán jelen, polgári peres eszköz marad a panaszos kezében a háborítatlanság biztosítására" – tette hozzá a szakértő.
Kósa Dániel kertészmérnök szerint az első és legfontosabb, hogy mielőtt bármit ültetünk a kertünkbe, különösen a telekhatár közelébe, ismerjük meg magát a növényt: kifejlett magasságát, igényeit és terjedési módját. A bambusz esetében a gyökércsapdázás különösen fontos, mivel nagyon agresszívan terjeszkedik, és sem az agroszövet, sem a geotextil nem állítja meg. Hozzátette:
Fontos ilyenkor keményebb anyagból, például műanyag gyökércsapdából vagy vastag tófóliából készített védelmi sávot beásni a talaj felső 40 cm-es rétegébe. Másik megoldás lehet, ha ilyen növényt szeretnénk, hogy dézsában neveljük.
Ha nincs helyi szabályozás, akkor is érdemes figyelembe venni az általános ajánlásokat az ültetési távolságokra vonatkozóan. Például belterületen és külterületen kertes mezőgazdasági övezetben a szőlő és 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb bokor, élősövény esetében 0,5 méter, míg 3 méternél magasabbra növő egyéb fa esetében 1,0 méter a javasolt távolság a telekhatártól.
A kertészmérnök felhívta a figyelmet arra is, hogy nemcsak a bambusz, hanem más növények is okozhatnak problémát, ha túl közel kerülnek a kerítéshez. Ilyen például a csicsóka, podagrafű, menta, komló, szeder, veresgyűrű som, mályvacserje vagy akár az akác is.
Ha már kialakult a probléma, a szakember szerint először érdemes kulturált beszélgetés keretében megoldást keresni a szomszéddal. Amennyiben ez nem vezet eredményre, célszerű jogászhoz vagy ügyvédhez fordulni, aki a rendeletek ismeretében tud jogi tanácsot adni. A szóban forgó videó megtekinthető a Pénzcentrum oldalán.