Extra Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!
Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
Átalakításra szorul a mezőgazdasági őstermelők és egyéni vállalkozások adózása - szögezi le az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) a témában készített tanulmánya. A 2000-2009 közötti adóbevallásokat elemző tanulmány szerint az őstermelők és a mezőgazdasági egyéni vállalkozók körében a bevétel és a fizetendő adó aránya nem éri el az egy százalékot sem.
Az AKI kutatói több, az őstermelők adózásának átalakítását célzó javaslatot is megfogalmaztak. A minimális átalakítással járó változásra kidolgozott javaslatok között szerepel a sokféle kistermelői elszámolási kategória összevonása, ami által megszüntethető lenne az érintett kör által igénybe vehető tízféle adózási mód. Szintén kisebb változást jelentene, ha az őstermelők által igénybe vehető kedvezményes adózáshoz maximum nyolcmillió forintban határoznák meg a támogatásokkal növelt bevételi értékhatárt. Ebben az esetben még mindig a kedvezményes körbe esne az őstermelők 90 százaléka. Javítaná a hatékonyságot, ha az egyéni vállalkozókéhoz hasonló módon meg lehetne különböztetni a tevékenységüket kiegészítő, mellék- vagy főtevékenységként végző termelőket és ehhez kötnék a járulékfizetés mértékét is.
A meglévő szabályozást jelentősebben átíró javaslat hangsúlyos eleme a jogi (kistermelő, őstermelő) és elszámolási kategóriák összevonása. Itt 50 millió forintban maximálnák a felső bevételi korlátot, és ajánlják a tételes költségelszámolás vezetésének előírását, a kötelező nyugtaadást és az elkülönített számlavezetést is. A szigorúbb szabályokhoz azonban alacsonyabb adókulcs kapcsolódna.
Az eddigiektől teljesen eltérő logikán alapulna az átalányadózás bevezetése. E szerint az egyéni gazdálkodóknak a kötelező bevétel-költségnyilvántartás mellett gazdálkodási naplót kellene vezetniük és kötelező lenne a nyugta- vagy számlaadás. Az éves nyilvántartások alapján az adóhatóság állapítana meg egy átalányjövedelmet, amelyből egységes kulccsal számítanák ki az adót. A támogatásra jogosult üzemméret alatt viszont a mezőgazdaságból származó jövedelem után nem kellene sem adót, sem járulékot fizetni az adott évben.
A földterülethez kapcsolódó adózás esetében az adózás alapja egy hektáron alapuló rendszer. A tevékenységtől függően meghatározott méretű adó minimális méretig lenne alkalmazható. Az intézkedések részleteiről és hatásairól készülő tanulmányt erre az évre ígérik a szerzők.
