Az uniós testület által bemutatott jelentés szerint a tűzvészek csaknem 41 százaléka fokozottan védett területen történt, az Európai Unióban pusztító tüzek 96 százalékát pedig emberi tevékenység okozta. Az úgy nevezett "megatüzek" és erdőtüzek a közlemény szerint új kihívások elé állítják a hagyományos módon dolgozó tűzoltókat; fontosabbá válik a légi úton történő oltás, míg a szárazföldi védekezés háttérbe szorul, olykor pedig teljesen lehetetlenné válik - olvasható a közleményben.

A tájékoztatás szerint az Európán az utóbbi négy évben végigsöprő, példa nélküli erdőtüzek jól mutatják az éghajlatváltozás "immár letagadhatatlan hatásait".

A kelet-görögországi Alexandrúpoli város térségében tavaly tomboló erdőtűz a legnagyobb volt, amelyet valaha is feljegyeztek az Európai Unióban azóta, hogy az Európiai Erdőtűz-információs Rendszer (EFFIS) megkezdte 2000-ben az adatgyűjtést az erdő- és bozóttüzekről. A klímaváltozás emellett nem csupán növeli a lángok által tönkretett területek nagyságát, hanem az egyes tüzeket pusztítóbbá is teszi, a száraz időszakokat pedig megnyújtja. Wopke Hoekstra, az Európai Bizottság éghajlatért és a zéró nettó kibocsátás eléréséért felelős biztosjelöltje elmondta, a 2023-as tűzvészek azt mutatják, az EU egyelőre nincs felkészülve a veszélyekre.

A jelentés emlékeztet arra, hogy szeptemberben egyszerre több erdőtűz is pusztított Portugáliában. Bár ezzel a 2024-es erdőtűzkárok az utóbbi évtizedek uniós átlaga fölé emelkedtek, az idei év erdőtűzszezonja kevésbé volt súlyos. Jóllehet a 2023-as év tűzvészek szempontjából egyike volt az öt legrosszabb évnek az EU-ban, a tavalyi év tűzkárai lényegesen kisebbek voltak, mint a 2022-es esztendőé - teszik hozzá.