Szedlák Levente • 2025. július 1. 06:01
Egyre súlyosabb problémát jelent az aszály a szántóföldi kultúrákban, és ez alól a napraforgó sem kivétel. Idén már a vetési munkálatok se voltak zökkenőmentesek, de az utóbbi hetekben tapasztalható extrém forróság és az a tény, hogy gyakorlatilag hónapok óta nem esett komolyabb csapadék az országban, sokak szerint előrevetítik a 2022-es történelmi aszály pusztítását. De milyen most a helyzet a napraforgó-állományokban? Milyen kilátásokkal rendelkeznek a gazdák, miben reménykednek? Meddig bírják még a növények? Az Agrárszektor ennek járt utána.
Az áprilisi enyhe tavaszias időjárás kedvezett a növénytermesztési munkálatoknak, azonban a május eleji hűvös, nagyrészt száraz idő megviselte a kultúrákat. Csapadék elsősorban a Dunántúlon esett, de az Alföld egyes részein alig hullott pár milliméter eső - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) a tavaszi mezőgazdasági munkákról a május 14-i operatív jelentések alapján készített összefoglalójából. A kukorica és a napraforgó korai fejlődéséhez szükséges - felszín közeli - talajréteg nedvességtartalmában igen jelentős területi különbségek alakultak ki. A napraforgó vetése május 14-re majdnem teljes egészében befejeződött, bevetett területe 746,5 ezer hektár volt, ami 814 hektárral lett kevesebb a tervezettnél. A vetésterület mintegy harmada, 31,3%-a az Észak-Alföldön, közel negyede, 22,3%-a pedig a Dél-Alföldön helyezkedik el. Összességében tehát elmondható, hogy a napraforgó termesztése hazánkban több mint 50%-ban az Alföldön történik.
Látható tehát, hogy már a vetés idején se volt könnyű dolga a magyar gazdáknak. A csapadékhiány és a májusi hidegek hátráltatták a munkálatokat, sok helyütt késve végeztek a vetésekkel. Ezt korábban a lapunknak nyilatkozó termelők is megerősítették.
Az elmúlt hónapban azonban folyamatosan romlott a helyzet a magyar földeken. Elmaradtak az országos, áztató esők, vannak olyan térségek, ahol tavaly nyár óta nem hullott érdemi csapadék. Ez pedig nemcsak az őszi vetésű kultúrákat viseli meg, hanem a tavaszi kapás növényeket is.
A HungaroMet Zrt. legfrissebb agrometeorológiai jelentése szerint hazánkban a felső egy méteres talajréteg az ország túlnyomó részén kritikusan száraz, ez alól csak az északnyugati országrész a kivétel, a nedvességtartalom a felszín közelében a 20%-ot sem éri el a növények számára hasznosítható víztartalom arányában, és a középső és mélyebb talajrétegekben is 30% alatt marad. A felső egy méteres rétegből 100-140 mm nedvesség hiányzik a telítettséghez képest.
De hogyan is látják a napraforgó-állományok helyzetét a magyar gazdák? Milyen kilátásai vannak ennek a tavaszi kapás kultúrának az egyre fokozódó aszályhelyzet közepette? Erről kérdeztük a termelőket.
Rózsa Ádám, az Enyingi Agrár Zrt. növénytermesztési főágazatvezetője elmondta, hogy idén tavasszal 650 hektáron termesztenek napraforgót, a tavaszi vetési munkálatok gond nélkül lezajlottak. Az állományok a megszokottól gyengébb képet mutatnak, mivel - ahogy az ország szinte teljes területén - Fejér megyében is aszály van, nagyon kevés volt a csapadék az elmúlt hónapokban. A szakember elmondta, hogy tavasszal a hideg miatt vontatott volt a kelés és a növények kezdeti fejlődése is lassabban indult be, aztán erre jött egy tartósan csapadékmentes állapot. Rózsa Ádám elárulta, hogy a napraforgó-állományaik csillagbimbós állapotban vannak, most kezdenek virágozni, de jelentősen el vannak maradva a megszokottól. A Fejér megyei vállalkozás növénytermesztési főágazatvezetője beszélt arról is, hogy a növényvédelem terén nem volt szükség semmi extra beavatkozásra. Mivel az alapgyomirtók kaptak bemosó esőt, ezen a téren nem volt semmi probléma, és a hideg tavasz miatt az egyszikű gyomok is lassabban fejlődtek. Ami a kilátásokat illeti, Rózsa Ádám már nem volt optimista: mint mondta, a múlt héten érkezett 10 mm-nyi csapadék a térségbe, ami nagyjából egy heti reményt adott a tavaszi kapás kultúráknak, de ezen kívül nagyon rosszak a kilátások. Rövid időn, legfeljebb 1-2 héten belül 100 mm csapadék kellene a földekbe, különben a hektáronkénti 1-2 tonnás hozamot is optimálisnak mondhatják majd. A szakember végezetül elmondta, hogy bár a napraforgó kilátásai sem jók, a kukorica még rosszabb helyzetben van.
Valamivel jobb a helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt.-nél, árulta el az Agrárszektornak a vállalkozás növénytermesztést felügyelő vezérigazgató-helyettese. Szabó Péter elmondta, hogy idén tavasszal 400 hektáron terveztek napraforgót vetni: a területük 20%-án sikerült időben befejezni a vetést, 320 hektáron viszont - a réti, kötött talajok miatt - csak késve tudtak végezni a munkálatokkal. Amit időben elvetettek, az a 80 hektár már a csillagbimbó előtti állapotban van, a többi viszont még csak 6-8 leveles fejlettségi szinten áll. A szakember ugyanakkor közölte, hogy ezeken a kötött talajokon még nem volt jelen a szárazság, így ezeken a kukorica és a napraforgó is jobban bírja az időjárást. A növényvédelem terén alapkezelés és felülkezelés is volt, ugyanis nagy az egyszikű és kétszikű gyomnyomás. A fenti tábláknál volt már gombaölős és lombtrágyás kezelés is, bórral, kénnel és biostimulátorral. Szabó Péter beszélt arról is, hogy a lenti táblákon alacsonyabb a tőszám, mivel a kelés nem volt 100%-os, de ott még egy közepes termés összejöhet. A növénytermesztést felügyelő vezérigazgató-helyettes ugyanakkor ezzel is elégedett lenne, mert egy ilyen előveteménnyel tudnak majd tritikálét és búzát vetni. A vállalkozásnak ugyanis - az állattartás miatt - sok takarmányra van szükség, és tudnak majd szenázsnak való növényeket vetni. Ilyen szempontból a napraforgó előnyös növény. Szabó Péter beszélt arról is, hogy az aszály még nem okozott komolyabb problémát a térségükben, de ha az elmúlt hónapok csapadékosabbak lennének, akkor jobban állnának. A szakember elmondta, hogy egy jó eső megdobná a növények fejlődését, és bár a napokban esett pár mm-nyi csapadék, az inkább a kukoricának kedvezett, mert így már nem furulyáznak a levelei. Taktaharkány közelében ugyanakkor már látszanak a szárazság hatásai, így óvatosak az optimizmussal - mondta el Szabó Péter.
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Nagykun 2000 Mezőgazdasági Zrt.-nél idén 350 hektáron vetettek napraforgót - tudtuk meg Bori Tamástól. A vállalkozás elnök-igazgatója elmondta, hogy a június 30-i határszemle alapján ott tartanak, hogy a növények rendesen kikeltek, de ha záros határidőn belül nem érkezik csapadék a földekre, az aszály ki fogja végezni az állományokat a nem öntözött területeken. A szakember beszélt arról is, hogy a májusi hideg időszak mind a kukoricánál, mind a napraforgónál meglassította a növekedést a kelés után, aztán szinte azonnal jött a meleg, amikor nagyon gyorsan megindult minden. Az aszály azonban egyre nagyobb gondokat okoz a térségben, a búzánál már vannak 8-10 centiméter széles és 45-50 centiméter mély repedések a talajban. És még csak június vége, július eleje van - tette hozzá keserűen Bori Tamás. A vállalkozás vezetője elmondta, hogy a növényvédelem terén csak a szokásos kezelésekre volt eddig szükség, a gombabetegségek nem jöttek elő a szárazság miatt, más probléma pedig egyelőre még nem ütötte fel a fejét. A kilátásokat illetően a szakember nagyon borúlátó volt, mint mondta, most kezdenek virágozni az állományok, de kicsik a fejek, és ez nagyban meghatározza a várható termést. A napraforgó 1-2 hetet még kibír csapadék nélkül, de többet nem. És félő, hogy addig nem lesznek nagy esők itthon - tette hozzá. Bori Tamás beszélt arról is, hogy ha további két hétig 40 Celsius-fok körüli hőmérséklet lesz a földeken, annak beláthatatlan következménye lesz az állományokra. Ha nem lesz eső, akkor nagyon sötétek a kilátások - közölte, kiegészítve azzal, hogy Csongrád-Csanád térségében nagyon nagy a baj, mert amikor az év során volt valami országos jellegű csapadék, az őket mindig elkerülte.
Látható tehát, hogy az aszály egyre komolyabban fenyegeti az idei napraforgótermést, és sok gazda már egy közepes-átlagos eredménnyel is elégedett lenne. Azonban ehhez is nagyobb mennyiségű csapadékra lenne szükség, amire - az előrejelzések szerint - egyelőre nincs kilátás.
Mennyiért megy most a napraforgómag?
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) június 17-én megjelent elemzéséből kiderült, hogy a Stratégie Grains szerint Argentínában 25 dollárral alacsonyabb árszinten, 395 dollár/tonnáért (FOB Buenos Aires) kereskedtek az azonnali szállítású napraforgómaggal április 11. és május 16. között. Ukrajnában a nyugati határra szállított olajmag azonnali exportára j195 dollár/tonna, a franciaországi SaintNazaire-ban a termény október–decemberi kiviteli ára (FOB) 481 dollár/tonna volt. Ezzel egy időben a napraforgómag azonnali exportára Bulgáriában 39 dollárral 566 dollár/tonnáig (FOB) csökkent. Hollandiában 575 dollár/tonnáért (-65 dollár, CIF Amsterdam) kereskedtek a napraforgómaggal május közepén.
Az Európai Bizottság adatai alapján a napraforgómag ára (FOB) a franciaországi Bordeaux-ban 644-679, Ukrajnában pedig 495 dollár/tonna volt június 4. és 11. között. Az AKI PÁIR adatai szerint a magas olajsavtartalmú napraforgómagot (HO) 243 ezer forint/tonnáért (+58%), a nagy olajtartalmút (LO) 201,8 ezer forint/tonnáért (+35%) vásárolták a feldolgozók és a kereskedők június első hetében. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 208,1 ezer forint/tonna (+38%) volt.