Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztatása szerint működési területükön - amely Vas vármegye egészét lefedi - mindössze egyetlen előfordulásról tudnak. A szakemberek 2018-ban Vép község belterületén, a Kozár-Borzó patak mentén azonosítottak egy nagyobb állományt, amelynek irtását azonnal megkezdték. Az azóta is folyamatosan zajló kezeléseknek köszönhetően 2024-re már a teljes felszámolás közelébe kerültek, és újabb terjedést nem tapasztaltak a nyugati országrészben - írta a Pénzcentrum.

A nemzeti park szakértői hangsúlyozták, hogy a kaukázusi medvetalp jelentős ökológiai károkat okozhat: magas termete és nagy levelei révén gyorsan kiszorítja az őshonos növényzetet, csökkentve az élőhelyek sokféleségét. Hatalmas leveleivel beárnyékolja a talajfelszínt, így ott csak az árnyéktűrő fajok maradhatnak meg, miközben gyorsan bomló biomasszája elősegíti a gyomosodást. A növény egészségügyi szempontból is veszélyt jelent.

A növény valóban veszélyes, magas furokumarin-tartalma miatt az egyedekkel való érintkezést követően az UV-sugárzás (például a napfény) súlyos égési sérüléseket okozhat

 - közölte az Őrségi Nemzeti Park. A bőr érintett területe tartósan fényérzékeny maradhat, és a reakciót a növény szőrei és a szárban lévő nedv egyaránt kiválthatja. A védekezés során a szakemberek mechanikai és vegyszeres irtást egyaránt alkalmaznak. A vegyszeres kezelés - pontpermetezés és levélkenés formájában - rendkívül hatékony, de védett növények vagy nyílt felszíni vizek közelében nem mindig alkalmazható. Az irtást minden évben, a virágzás előtt kell elvégezni, amíg a talajban lévő magbank ki nem merül. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság szerint a kaukázusi medvetalp várhatóan nem fog nagymértékben terjedni Magyarországon, különösen a védett területeken.

A kaukázusi medvetalp esetében nem számítunk nagymértékű terjedésre

- nyugtatták meg a közvéleményt. Az eddigi előfordulások pontszerűek és szűk területre korlátozódnak, így a jövőben is legfeljebb elszórt, lokalizált megjelenésekre számítanak.