A fővárosban és agglomerációjában újra érezhető az augusztus végi mezőgazdasági munkálatok következtében keletkező trágyaszag. A munkálatokat végző vállalkozás közlése szerint a nemzeti ünnepet és a hőség enyhülését követően kezdték meg a tevékenységet, és törekednek a szaghatás minimalizálására - jelentette az Infostart.

Bár a mezőgazdaságban széles körben elterjedt a műtrágya, luxus lenne nem használni az állati trágyát, azt a szerves trágyát, amit évezredeken keresztül használt az emberiség

– nyilatkozta Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője az InfoRádióban.

A szakember kifejtette, hogy a jelenlegi esetben hígtrágyáról beszélhetünk, amely során az állati eredetű trágyát – jellemzően csirke- vagy sertéstrágyát – vízzel hígítják, hogy homogén, könnyen kezelhető anyagot kapjanak. Ez a módszer rendkívül hatékony tápanyag-utánpótlást biztosít a növények számára, megalapozva a későbbi sikeres termést.

Azokban a gazdaságokban, ahol állatokat tartanak, ott keletkezik ez a trágya, amit megsemmisíteni, kidobni egyrészt költség lenne, másrészt meg tényleg luxus nem használni

– hangsúlyozta a főszerkesztő.

A szaghatás csökkentésére vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta, hogy léteznek kötelező hatósági előírások, amelyeket a mezőgazdasági vállalkozásoknak be kell tartaniuk. Ezek szabályozzák például a kijuttatás időpontját, helyszínét, figyelembe véve az időjárási körülményeket is. A híg trágya szalmával vagy más alomanyaggal való keverése szintén mérsékelheti a kellemetlen szagokat.

Ami nagyon fontos, ezeket viszonylag gyorsan be kell dolgozni a földbe. Ez enyhítheti a szagokat, de meg nem szünteti. Sajnos ez a mezőgazdasági termelés része, tehát ha enni akarunk növényi alapanyagokat, vagy a növényi alapanyagokból takarmány lesz, mert húst vagy tojást akarunk enni, akkor bizony ezzel szembe kell nézni. Ez természetesen konfliktusokat tud okozni az egyes térségek, települések lakossága, önkormányzata meg a mezőgazdasági szereplők között

– fejtette ki a szakértő.

A jelenség évről évre visszatérő probléma, különösen az üdülőterületeken, de a budai hegyekben és Észak-Pesten is rendszeresen tapasztalható. A szaghatás elsősorban a nagy mezőgazdasági területek közelében és kedvezőtlen széljárás esetén érzékelhető.

Ha minél gyorsabb bedolgozzák, minél szakszerűbben juttatják ki a trágyát, ez képes enyhíteni a szagokon, de megszüntetni nem lehet

– mondta az Agrárszektor főszerkesztője.

A szakember arra is kitért, hogy a városi kertészetekben használt zacskós marhatrágya miért nem okoz hasonló kellemetlenséget: "az érett marhatrágya az egy teljesen más műfaj. A földeken országszerte alapvetően csirke- és sertéstrágyáról van szó, amennyire tudom, most Budapest esetben csirketrágyáról, ami sokkal penetránsabb. A marhatrágya nem is nevezhető igazán büdösnek, főleg érett formájában. A csirketrágya meg a sertéstrágya bizony komiszabb dolog, igen."

Braunmüller Lajos szerint a kellemetlen szag elmúlásához türelemre van szükség, miközben a hatóságoknak és az önkormányzatoknak figyelemmel kell kísérniük a mezőgazdasági vállalkozások tevékenységét. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a cégek általában betartják a szigorú előírásokat, és a jelenlegi helyzetben sem történt szabályszegés.

Úgy fogalmaznék, hogy ilyen ez a popszakma. A mezőgazdaság az egy ilyen dolog" – jegyezte meg a szakember, hozzátéve, hogy hasonló problémák más országokban is rendszeresen felmerülnek. Példaként említette Franciaországot, ahol az elmúlt években komoly viták zajlottak a témában, de ott más a társadalmi hozzáállás: "Például az érzékszervi örökség részévé nyilvánították a kakaskukorékolást és sok egyéb dolgot, magyarul a mezőgazdaság ilyen jellegű tevékenységét törvény védi

– zárta gondolatait az Agrárszektor főszerkesztője.