Farkas Alexandra • 2025. október 30. 05:59
A magyar piacokon is érezhetően megnőtt az alternatív tápanyag-utánpótlást szolgáló készítmények iránti kereslet, melynek hátterében a geo- és gazdaságpolitikai változások, a műtrágyaárak növekedése, az ellátási kockázatok ingadozása, a növényeket érő stresszhatások fokozódása, valamint az új növénybetegségek megjelenése áll. Bár a humin- és fulvosavak, a biostimulánsok és a mikrobiológiai alapú készítmények használatából eredő mért és tartós profit termékenként és táblánként is eltér, számos kutatás igazolja, hogy használatuk több szempontból is előnyös lehet. Az Agrárszektor utánajárt, hogy mely készítmények mennyire hatásosak és hogyan érdemes belevágni az alkalmazásukba.
Az elmúlt években egyre komolyabb stresszhatások érik a növényeket: a hetekig tartó hőség, az erős UV-sugárzás, a mélyülő aszály és a növekvő kártevőnyomás mind súlyosan próbára teszik a növények ellenálló képességét. Ezzel együtt a talajok minőségének romlása is óriási probléma, amely Európában a talajok közel kétharmadát, világszinten pedig mintegy 40 százalékát érinti.
Az Agrárszektor eheti szektorkörképében Balogh Lőrinc, a Hed-Land Hungária Kft. ügyvezető igazgatója és Udvardi Norbert, az In VITRO '77 Kft. ügyvezetője beszélt arról, hogy miként segíthet ezekben a helyzetekben az alternatív tápanyag-utánpótlás.
Balogh Lőrinc (Hed-Land Hungária Kft.): A független, publikált terepi eredmény fontos kiválasztási kritérium
Mint azt Balogh Lőrinc, a Hed-Land Hungária Kft. ügyvezető igazgatója az Agrárszektornak elmondta, az alternatív megoldások kiterjesztik és hatékonyabbá teszik a tápanyagfelvételt, illetve javítják a növények stressztűrését az olyan abiotikus stresszhatásokkal szemben, mint az aszály, a hideg, a hő vagy a só jelenléte. Bár a készítmények önmagukban nem jelentenek csodaeszközt, rendszerbe illesztve és kombinálva jelentős hatásuk van.
- A humin- és fulvosavak egyfelől javítják a talaj fizikai-kémiai környezetét, ugyanis komplexálják a mikroelemeket, növelik a gyökér- és hajszálgyökér-fejlődést, valamint javítják a kation-adósságot. Emellett gyorsítják a tápanyagok, különösen a foszfor és a mikroelemek növényi felvételét; a levél- és talajkijuttatott huminsavak pedig közvetlenül stimulálhatják a növény anyagcseréjét.
- Az olyan biostimulánsok, mint az algakivonatok, az aminosav-alapú készítmények vagy a szilícium – az ún. oszmoprotektánsok és antioxidánsok aktiválásával – növelik a sejtszintű stresszkezelést, továbbá javítják a tápanyag-hasznosulást és megerősítik a sejtfalat. A meta-analízisek gyakran pozitív hatást mutatnak termésre és stressztűrésre, a hatásméret azonban nagyban függ a környezettől és az alkalmazástól.
- Az mikrobiális inokulánsok olyan élő talajbaktériumokat és gombákat tartalmaznak, amelyek növelik a tápanyag-feltáródást, serkentik a gyökérnövekedést és javítják a talaj mikrobiális egyensúlyát. Közéjük tartoznak a foszfát-szolubizáló baktériumok, a rhizobaktériumok és a mikorrhiza gombák, és ott különösen hasznosak, ahol kevés a foszfor vagy csökkentett műtrágyázást alkalmaznak.
Mint azt Balogh Lőrinc az Agrárszektornak elmondta, a készítmények hatékonyságát számtalan tudományos kutatás és gyakorlati bizonyíték is alátámasztja.
A nagy esetszámú metaanalízisek szerint a különféle biostimulánsok használata például 5-15 százalék közötti átlagos termésnövekedést eredményez, a helyszín és az évjárat szerint azonban erős eltérések tapasztalhatók. Ez azt jelenti, hogy sok esetben kimutatható gazdaságilag releváns hatás – de nem mindenütt és nem minden évben. Több terepi és üvegházi kísérlet is jobb gyökérnövekedést, gyorsabb kelést és jobb stressztűrést mutat a humátok alkalmazása után, sőt ezek a hatások stresszes évjáratokban különösen látszanak
– mutatott rá a szakember, majd arra is felhívta a figyelmet, hogy a tudományos bizonyíték erőssége termékenként változik. Vannak jól dokumentált, tudományos folyóiratokban közölt szakcikkekkel alátámasztott készítmények, a piac azonban tele van kevésbé dokumentált szerekkel is. Épp ezért a független, publikált terepi eredmény fontos kiválasztási kritérium.
Arra is érdemes kitérni, hogy az alternatív tápanyag-utánpótlást szolgáló készítmények használatakor mik lehetnek a gazda reális elvárásai a magyar gyakorlathoz viszonyítva. Mint azt Balogh Lőrinc ezzel kapcsolatban elmondta, a javuló kelés, az erősebb gyökérzet és a jobb zöldtömeg-állapot akár már napok, hetek alatt látható, biostimulánsoknál és humátoknál pedig gyakori az 1-3 héten belüli fiziológiai javulás.
Az egy vegetációs időszakra vonatkoztatható középtávú hatások tekintetében – a mezőgazdasági metaanalízisek alapján – a termésnövekedés realisztikus sávja 0-15 százalék, tipikusan 5-10 százalék körül látható, ha a termék jó minőségű és helyesen alkalmazzák. Száraz, stresszes évben a relatív előny nagyobb lehet, mert a biostimulánsok csökkentik a veszteséget. A mikrobiális inokulánsok és a rendszeres humát-használat azonban idővel javíthatja a talajszerkezetet és a tápanyag-körforgást, így használata több év alatt folyamatosan előnyt jelenthet, különösen akkor, ha csökkentett műtrágyázás mellett alkalmazzák.
Balogh Lőrinc hozzátette: a megtérülés függ a termék árától és dózisától, a vetéssűrűségtől, a termény árától és az évjárati körülményektől, de attól is, hogy egy készítményt önmagában vagy kiegészítőként használják-e. Gyakorlatban nézve, ha egy termék 5-10 százalék extra hozamot eredményez egy nagyüzemi búzatermésnél, az sokszor fedezi a költséget, ugyanakkor kisebb hatás, drága készítmény vagy alacsony terményár esetén a megtérülés romlik. És mivel a mért és tartós profit termékenként és táblánként eltér, kísérleti parcellás bevezetés, helyspecifikus alkalmazás és műszaki integráció ajánlott.
Udvardi Norbert (In VITRO '77 Kft.): Egy nagyon kizsákmányolt talajon egy hirtelen, nagy dózisú talajjavítás az első időszakban még lehet kontraproduktív
Az Agrárszektornak Udvardi Norbert, az In VITRO '77 Kft. ügyvezetője arról beszélt, hogy amennyiben egészséges a talajszerkezet, egészséges a talaj mikrobiomja, jó minőségű vetőmag kerül a talajba és emellé még elegendő csapadék is esik, nincs szükség extra tápanyagbevitelre. Ilyen helyzet ugyanakkor ritkán adódik, főleg mostanában.
Mint a szakember elmondta, a növény ideális tápanyag-ellátását alapvetően befolyásolják a talajban élő és a növénnyel szimbiotikus rendszerben működő mikróbák, az alternatív tápanyag-utánpótlás tehát ezek életkörülményeinek biztosításával, javításával kezdődik. Ha a mikroanyag pótlásával egyidőben nem a kártevőket irtó talajfertőtlenítőket, hanem az azokat elriasztó repellens hatású készítményeket használunk, akkor csírázás idején sokkal erőteljesebb gyökeresedést érhetünk el. Ezen túl a komposzt, a komposztkivonatok és a magas mikroelemtartalmú ásványok megfelelő kombinációja hatékonyság szempontjából a különböző műtrágyákkal is felveheti a versenyt.
Ezeket a megoldásokat a szántásmentes, regeneratív megoldásokat használók már rég felfedezték és bizonyították hatékonyságukat. Van olyan gazda, aki a vetéssel egymenetben folyékony startert juttat ki, no-till művelés mellett és nagyon komoly eredményeket ér el. Úgy tűnhet, hogy a konvencionális és a regeneratív gazdálkodás gyökeres ellentétei egymásnak, de én úgy gondolom, hogy ellenkezőleg: mindkét megoldás tanulhat hasznos praktikákat a másiktól
– mutatott rá a szakember, majd megjegyezte: az első kérdés, amit a gazdálkodók fel szoktak tenni az alternatív tápanyag-utánpótlással kapcsolatban, az az, hogy mennyivel lesz több a hozam?
Az időjárásunk gyökeresen megváltozott, változik. Ez tény. Ilyen körülmények között nagy mennyiségű műtrágya- és növényvédőszer-használat mellett is lehet lesújtó eredmény a szezon végén. Ugyanakkor egy ellenálóbb növény, amit már a csírázás idején elláttunk, felvérteztünk a lehető legmagasabb természetes védekező- és ellenálló-képességgel, tudhat annyit, mint egy hagyományos műveléssel termesztett növény. Sőt, minőségben akár többet is.
Udvardi Norbert hozzátette: a talaj állapota ebben a kérdésben is kulcsfontosságú. Egy nagyon kizsákmányolt talajon ugyanis egy hirtelen, nagy dózisú talajjavítás az első időszakban még lehet kontraproduktív, azaz előfordulhat, hogy csak hosszabb idő után látszik meg a hatása. A modern technológiákkal fejlesztett alternatív készítmények rendszeres használatának pozitív hatása azonban már rövid időn belül, akár az első szezonban is jelentkezhet.
Az In VITRO '77 Kft. ügyvezetője az Agrárszektornak arról is beszélt, hogy a műtrágyaárak emelkedése, a geo- és gazdaságpolitikai változások, a fokozódó aszály, valamint az újabbnál újabb növénybetegségek megjelenése sorra kihívások elé állítja a gazdálkodókat és emiatt egyre többen keresik az alternatív megoldásokat. Ebben a kérdésben ugyanakkor meglátása szerint az is számít, hogy a magyar mezőgazdaságban folyamatban van egy generációváltás is.
A generációváltás véleményem szerint folyamatos: nem most kezdődött, nem most fog befejeződni. Néha azonban a tapasztaltabbak jobban nyitottak új dolgokra, mert tapasztaltabb szemmel látják, hogy a talajnak és a növénynek egyaránt valamilyen változásra van szüksége. A fiatalabbak viszont sokszor úgy vannak: én ezt tanultam, ha öregapám is így csinálta, én is így fogom. Viszont attól óva intek mindenkit, hogy ad hoc döntsön, és csak akkor nyúljon ilyen termékekhez, amikor baj van. Tervszerűen kell gondolkozni. El kell kezdeni kis területeken, kis parcellákon kipróbálni az újat, összehasonlítani az újat a régivel. Így lehet mindenkinek a saját területére, kultúrájára megfelelő megoldást találni, amiben a termékek gyártói is segítenek. Nem kell félni egy új névtől, új terméktől sem, hiszen sok éves tapasztalat állhat mögötte.