Braunmüller Lajos • 2026. augusztus 10. 13:31
Az augusztus eleji extrém hőhullám drasztikusan rontja a hazai kukorica- és napraforgótermés kilátásait, ami már a szántóföldi növénytermesztés hosszú távú jövőjét is veszélyezteti Magyarország egyes régióiban. A klímaváltozás miatt radikális szerkezetváltásra lehet szükség, miközben a jelenlegi, 2026-os szezonban egyedül a kalászosok kiváló minősége jelent némi vigaszt a gazdáknak.
A 40 Celsius-fok körüli hőségben a várható kukoricatermés naponta mintegy 200 ezer tonnával csökken. A folyamatosan romló kilátások miatt a becslések jelenleg országosan 2 millió tonna körüli eredményt valószínűsítenek, miközben a termelők jelzései alapján 1,8 és 2,4 millió tonna közötti sávban mozognak a várakozások. Súlyosbítja a helyzetet, hogy már azokban a térségekben is komolyak a károk, amelyek korábban biztonságosabb termőhelynek számítottak
- mondta el az Agrárszektornak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Hozzátette: a szárazságtűrőbbnek hitt napraforgó sem bírja a jelenlegi szélsőséges időjárást. Az elnök szerint ebből a terményből az országos átlag hektáronként két tonna körül alakulhat, de egyre több helyen az egy tonnát is alig éri el a hozam. Ez azért különösen aggasztó, mert az elmúlt években sok gazda épp a kukorica biztonságosabb alternatívájaként tekintett erre a növényre, ám most bebizonyosodott, hogy bizonyos régiókban már ez sem jelent megoldást.
A jelenlegi helyzet rávilágít arra, hogy a probléma túlmutat az egyszerű növényváltáson. Petőházi úgy látja, gazdaságilag teljesen fenntarthatatlanná válhat a hagyományos termesztési szerkezet.
Ha az ideihez hasonló szélsőségek állandósulnak, a gazdaságoknak délebbi származású, szárazságtűrőbb növényekre vagy őszi vetésű, kora tavasszal betakarítható kultúrákra kell átállniuk, hogy a fejlődés legérzékenyebb szakasza ne a nyári hőhullámokra essen. Kijelentette:
Ahol pedig már ez sem kifizetődő, ott a szántókat gyeppé kell visszaalakítani.
A kalászos gabonák esetében jóval kedvezőbb a helyzet. Bár a hektáronkénti termésátlag mintegy egy tonnával elmaradt a várakozásoktól, a száraz betakarítási időjárásnak köszönhetően a búza és az árpa minősége kiváló lett. Jelenleg a legnagyobb kihívást nem a termény minősége, hanem a nyomott piac jelenti, így a gazdák az árak emelkedésében bízva várakoznak.
A sajtóban egyre többet emlegetett aflatoxin-fertőzés kapcsán a GOSZ elnöke mértéktartásra intett.
Hangsúlyozta, hogy korai még általános következtetéseket levonni az idei szemes kukorica toxinterheléséről, hiszen a legsúlyosabb aszálykárt szenvedett állományok jelentős részét silókukoricaként takarítják be. A kártevők, például a gyapottok-bagolylepke megjelenése sem vonja maga után automatikusan a toxin jelenlétét. A valós helyzetet és a termés minőségét csak a betakarítás utáni laborvizsgálatok alapján lehet majd felelősen megítélni.
Nehéz biztosat mondani
A szélsőséges időjárás és a drasztikus területi különbségek miatt idén rendkívül nehéz pontosan megbecsülni a hazai gabonatermést, amely összességében a kilencmillió tonnát sem biztos, hogy eléri 2026-ban. Raskó György agrárközgazdász szerint kukoricából behozatalra szorul az ország, a kiváló minőségű búzát azonban érdemes raktározni a várható áremelkedés miatt, míg a napraforgó a hatalmas hozamkülönbségek ellenére is bőven fedezi a hazai igényeket.
A 2026-os esztendő legfőbb sajátossága, hogy a terméskép rendkívül mozaikos. Egymástól alig néhány kilométerre is találni kiemelkedően jó állapotú és súlyos aszálykárokat elszenvedett, szinte reménytelen táblákat, ami a végleges hozamok előrejelzését nagyon bizonytalanná teszi. A szakértő kifejtette
Kukoricából országosan legfeljebb hárommillió tonnás termés várható. Ez a mennyiség rendkívül kevés, hiszen bár a hazai ipari felhasználást még fedezi, takarmányozásra és exportra már alig marad belőle, így a szükségletek kielégítéséhez idén szinte biztosan importra lesz szükség.
Raskó egyetért azzal, hogy a kalászos gabonák, különösen a búza esetében jóval kedvezőbb a helyzet. Az aratási tapasztalatok azt mutatják, hogy a búza minősége számos térségben kiváló, a beltartalmi mutatók pedig kimagaslóak. A jelenlegi alacsony európai piaci árak azonban egyáltalán nem tükrözik ezt a prémium minőséget.
A szakember éppen ezért azt javasolja a megfelelő tárolókapacitással rendelkező gazdáknak, hogy ne siessenek az értékesítéssel.
A magas, 14 százalék körüli fehérjetartalmú és 34-es sikérszám feletti tételekért a piac később várhatóan 15–20 százalékkal magasabb árat is fizethet. Mivel takarmánybúzából idén viszonylag kevés termett, a tudatos készletgazdálkodás most különösen kifizetődő lehet.
A napraforgó esetében Raskó György szerint még mérsékelten optimista a kép. Bár a hazai termés elmaradhat az átlagostól, a becsült 1,6 millió tonna így is többszörösen fedezi a magyarországi szükségleteket. Ennél a kultúránál mutatkoznak meg azonban a legélesebben a területi különbségek, ugyanis lesznek olyan táblák, ahol hektáronként egy tonna alatt marad a hozam, míg máshol a három tonnát is meghaladja.
Az agrárközgazdász hozzátette: az idei év egyértelmű tanulsága, hogy a szélsőséges időjárási körülmények között egyre inkább felértékelődik a termesztéstechnológiai fegyelem és a megfelelő talajművelés. Világosan látszik, hogy azok a gazdaságok tudnak sikeresen alkalmazkodni a klímaváltozás kihívásaihoz, amelyek időben kijuttatták a szükséges tápanyagokat és jó állapotban tartották a termőföldjeiket, hiszen ezeken a területeken a növények sokkal jobban viselték a kedvezőtlen feltételeket.