Az Agrárszektor körképében Orbán Gábor, a Hungaria Agro Zrt. ügyvezető igazgatója, valamint Csulik Zoltán, a Martonvásári NemesMag Kft. ügyvezetője osztották meg a gondolataikat arról, hogy milyen változások tapasztalhatók az őszi árpa vetőmagpiacán és hogy mik azok a tényezők, amelyek alapján döntést hoznak a gazdák. A szakemberek többek között arról is beszéltek, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni a fajtaválasztáskor, illetve, hogy milyen szerepe lehet az őszi árpának a mezőgazdaságban a következő években.
Orbán Gábor (Hungaria Agro Zrt.): A vetésidő és az ahhoz alkalmazkodó fajta megválasztása ma már kulcskérdés
Orbán Gábor a Hungaria Agro Zrt. ügyvezető igazgatója szerint az őszi árpa fajtaválasztásánál továbbra is a termőhelyi és technológiai adottságok jelentik a legfontosabb kiindulópontot. A szakember úgy látja, hogy a megfelelő fajta kiválasztásakor figyelembe kell venni a gazdaság méretét, a vetés időpontját és az alkalmazott termesztéstechnológiát is. Mint fogalmazott, a vetésidő és az ahhoz alkalmazkodó genetika összehangolása ma már meghatározó szempont a sikeres termesztéshez.
Vége a megszokásoknak: ma már ilyen búzát vetnek az élelmes gazdák
Elmondása szerint a nagyobb területen gazdálkodók gyakran kénytelenek korábban megkezdeni az őszi árpa vetését, ami növelheti a vírusfertőzések kockázatát. Ezekben az esetekben indokolt vírusrezisztens, elsősorban árpa sárga törpülésvírus-rezisztens fajták alkalmazása. A normál vetésidőben dolgozó termelők számára kiegyensúlyozott teljesítményű fajták jelenthetnek megfelelő választást, míg csapadékos ősz vagy elhúzódó vetés esetén olyan genetika mellett érdemes dönteni, amely jobban tolerálja a késői vetést.
Mindig figyelembe kell venni azt, hogy milyenek a termőhelyi adottságaink, milyen a technológiánk, és milyen irányt választunk a termesztés során. A vetésidő és az ahhoz alkalmazkodó fajta megválasztása ma már kulcskérdés
– fogalmazott Orbán Gábor.
A szakember szerint a takarmány- és a sörárpa között termesztési és piaci szempontból is jelentős különbségek vannak. Elmondta, hogy a sörgyárak jellemzően termeltetési rendszerben dolgoznak, ezért az átvett mennyiséget mindig az aktuális piaci igény határozza meg. Emiatt önmagában a sörárpa termesztése nem jelent automatikusan biztos felvevőpiacot. Hozzátette, hogy a sörárpa esetében a technológia során külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a fehérjetartalom ne haladja meg az előírt szabványokat, ugyanakkor ennek betartása sokszor a termésmennyiség rovására mehet. Emiatt előfordulhat, hogy egy-egy tétel végül takarmányárpaként kerül értékesítésre.
Orbán Gábor szerint ezért olyan árpafajtát érdemes választani, amely stabilan képes teljesíteni a minőségi követelményeket. Mint mondta, számukra ezért is jelentenek fontos irányt a kétsoros árpák, mivel ezek magas termésszint mellett is megbízhatóan biztosítják azokat a minőségi paramétereket – elsősorban a hektolitertömeget –, amelyek a piacképesség alapját jelentik. Az időjárási szélsőségekkel kapcsolatban Orbán Gábor elmondta, hogy a takarmányárpa az idei tapasztalatok alapján valamivel jobban viselte az aszályt és a hőstresszt, mint a búza. Ennek egyik oka, hogy korábban érik és korábban is takarítják be, így a nyári forróság kisebb mértékben befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét.
A szakember szerint a megváltozott időjárási körülmények között egyre inkább az őszi vetésű kultúrák kerülnek előtérbe. Úgy véli, még aszályos, hőstresszes vagy rendkívül száraz tavaszi időjárás mellett is nagyobb termésbiztonságot nyújtanak, mint a tavaszi vetésű növények. Példaként említette, hogy Kelet-Magyarországon a kukorica és helyenként a napraforgó esetében is rendkívül nehéz helyzet alakult ki, miközben az árpa ezekhez képest biztonságosabban termeszthető.
Ijesztő, ami a magyar földeken történik: csak így lehet megmenteni a termést
Az árpa egy nyerő növény tud lenni, mert alacsonyabb költségszinten kicsivel gazdaságosabban és eredményesebben lehet termelni
– mondta Orbán Gábor.
A szakember szerint a vetőmagpiacon is jól érzékelhető, hogy a gazdálkodók egyre nagyobb figyelmet fordítanak a fajták alkalmazkodóképességére. Elmondása szerint ma már az ellenállósági tulajdonságok és a termésstabilitás szerepelnek a legfontosabb szempontok között, a termelők pedig egyre inkább azokat a fajtákat keresik, amelyek változó körülmények között is kiszámítható teljesítményt nyújtanak.
A legtöbb gazda ma már az ellenállósági mutatókat és azt figyeli, hogy mennyire stabil egy árpafajta. A termés stabilitása az egyik legfontosabb szempont lett a fajtaválasztás során
– fogalmazott.
Csulik Zoltán (Martonvásári NemesMag Kft.): Az árpa egy sokoldalú gabonaféle, amely a jelenlegi termesztési környezetben, valódi előnyt jelenthet a termelőknek.
Csulik Zoltán, a Martonvásári NemesMag Kft. ügyvezetője szerint az őszi árpa korábbi, évente hullámzó vetési kedve a közelmúltban egyre kiegyensúlyozottabb helyet kapott a vetésszerkezetben, így a hazai szántóföldi termesztésben is. A szakember úgy látja, hogy a termelési célnak megfelelő fajtaválasztás elsősorban a piaci árak alakulásának hatására dől el, hogy a termelő sörárpát vagy takarmányárpát termeljen-e. Magyarországon inkább takarmánycélú termesztésről van szó, ezért a termelők többsége a hektolitertömeget, a fehérjetartalmat és az ezermagtömeget veszi figyelembe az árpa fajták értékmérői közül, de egy sor más szempontot is mérlegelni kell.
Például az őszi árpa egyik fontos előnye a korai érés, amely a növényt a jelenlegi termesztési környezetben kedvezőbb helyzetbe hozhatja a búzához képest. Az aratási munkák tervezésében is szempont lehet a koraiság. Tegyük még hozzá, hogy az árpa kevesebb inputanyag-felhasználással, alacsonyabb költségek mellett termeszthető.
Ha az idei évet nézem, akkor az őszi árpa átlagos hozama magasabb lett, mint az őszi búzáé. A 2026-os országos adatok alapján árpából 4,46 tonnát lehetett hektáronként betakarítani átlagban, míg a búzából 4,1 tonna/hektár volt az eredmény
– fogalmazott Csulik Zoltán.
Fekete év jöhet a magyar földeken: az elmúlt idők legrosszabbja lehet 2026
A szakember szerint ez is egy olyan motiváció lehet, aminek hatására a kalászosok közül az árpa mellett dönt több gazdálkodó, különösen akkor, amikor a vetésterv összeállításakor az előző gazdálkodási év tapasztalatai még erősen élnek bennük. Úgy véli, a termelők sok esetben a friss eredmények alapján hozzák meg döntéseiket, így az idei kedvezőbb árpaeredmények közvetve is hatással lehetnek az árpa őszi vetőmag forgalmára. Az őszi árpa vetésterületének növekedése az elmúlt években is jól látható. Csulik Zoltán aláhúzta, hogy 2016 és 2020 között jellemzően 220–240 ezer hektár körül alakult a vetésterület, 2021 környékére azonban már mintegy 300 ezer hektárra emelkedett, 2025-ben pedig a statisztikai adatok szerint elérte a 355 ezer hektárt. Ezzel párhuzamosan a búzához viszonyított aránya is jelentősen változott: míg korábban az árpa a búza vetésterületének mintegy 20–25 százalékát jelentette, mára ez az arány körülbelül 35 százalékra emelkedett.
Csulik Zoltán szerint a növekedésben szerepet játszik a környezetváltozás is, gondoljunk itt a kényszerűségből drasztikusan csökkenő kukoricatermelésre. Az állattartóknak egyre nagyobb szükségük van alternatív növényekre a tömegtakarmányozásban, azaz a kukorica kiváltására. Kiváló megoldásnak ígérkezik az árpa, mivel nemcsak önmagában szenázsként hasznosíthatók egyes fajták, hanem tartónövényként keveréktakarmány előállításban is lehet rá számítani. Az árpa tehát egy sokoldalú gabonaféle, amely a jelenlegi termesztési környezetben, ahogy már említette, valódi előnyt jelenthet.
A fajtaválasztásnál ugyanakkor továbbra is meghatározóak az adott termőhelyi adottságok. Csulik Zoltán elmondta, hogy jelenleg a Martonvásári NemesMag Kft. három árpafajta vetőmagját forgalmazza, ám egy év múlva szinte új fajtaválasztékkal lépnek a piacra. Idén négy új fajtának az üzemi tesztelésén vannak túl, ősszel kezdődik a felszaporításuk, tehát jövő ilyenkor már új stressztűrő és bőtermésű anyagok jelenhetnek meg a kínálatukban, elsősorban a szaporító gazdaságok számára. Ezeknek az árpáknak a genetikájában kiemelt jelentőségű a korai érés, a kórokozókkal szembeni ellenállóság, és az az alkalmazkodó képesség, hogy az adott genetika mennyire képes tolerálni a különböző termőhelyi adottságokat jelentős hozamcsökkenés nélkül. Csulik Zoltán szerint az őszi árpa vetésterületének növekedése a jövőben is folytatódhat, hiszen a növény jól illeszthető a vetésforgóba, kevésbé érzékeny az előveteményre, jobban alkalmazkodik a szárazabb körülményekhez, és kisebb inputanyag-igénye miatt egyre több gazdálkodó számára jelenthet alternatívát.
