Szedlák Levente • 2026. augusztus 24. 06:01
A 2026-os év kivételesen nehéz időszakot hozott a magyar szőlészek és borászok számára. A tavaszi fagyok, a hónapok óta tartó súlyos aszály, valamint a szőlő aranyszínű sárgaságának gyors terjedése együttesen tizedeli a termést. Míg az Alföldön sok helyen a májusi fagyok okoztak szinte teljes pusztulást és több tízmilliárd forintos kárt, addig más borvidékeken a tartós vízhiány miatt várható jelentős terméskiesés és alacsonyabb mustkihozatal.
A 2026-os évet valószínűleg nem fogják jó szívvel emlegetni a magyar szőlészek-borászok, hiszen idén a tavaszi fagyok, az aszály és a tavaly óta egyre nagyobb figyelmet kapó amerikai szőlőkabóca, valamint az általa terjesztett betegség, a szőlő aranyszínű sárgasága egyaránt sújtották az ágazatot. Bár az idei év első, áprilisi fagyhulláma még nem okozott jelentős problémát a szőlő fejlődésében, a május elején érkező lehűlés azonban már rendkívül érzékeny fejlődési állapotban - amikor a szőlő már fejlődésnek indult - érte el az ültetvényeket. A Hajós-Bajai borvidéken 1800 hektárból több mint 1500 hektár, a Kunságon pedig a több mint 20 ezer hektárból 15 ezer hektár szenvedett 100%-os, vagy közel akkora fagykárt idén. Koch Csaba, a Hajós-Bajai borvidék elnöke az Agrárszektornak elmondta, hogy a május 1-jei fagyok a hazai szőlő-bor ágazatnak közvetlen termelési értékben minimum 30 milliárd forintos kárt okoztak. A szakember szerint az egyébként is nehéz helyzetben lévő szektor számára ez hatalmas veszteség, ami rengeteg családot hozott lehetetlen helyzetbe.
Koch Pálma, a Junibor Egyesület elnöke pedig arról számolt be lapunknak, hogy azokon a területeken, ahol gyakorlatilag 100%-os volt a fagykár, ott már nincs miről beszélni. Mert lehet, hogy a szőlő bizonyos esetekben képes regenerálódni, de most olyan mértékű volt a pusztítás, hogy az idei termés szinte teljesen kiesik. A szakember kiemelte, hogy a problémát tovább súlyosbította, hogy egy bizonyos hőmérsékleti határ alatt szinte teljesen megszűnnek a termelők védekezési lehetőségei. A magyar gazdák jellemzően különböző módszerekkel például füstöléssel, légkeveréssel, biostimulátorokkal vagy más technológiákkal próbálják mérsékelni a károkat, ám ezek csak az enyhébb fagyok esetén lehetnek hatékonyak. Az idei extrém hideg azonban olyan szintet ért el, ahol ezek az eszközök már nem tudtak valódi védelmet nyújtani, így a gazdák gyakorlatilag tehetetlenek voltak a természet erőivel szemben.
Már májusban látszott, hogy a fagyok mellett idén a szőlő aranyszínű sárgasága és az aszály okozhat még komoly problémákat. A szőlő aranyszínű sárgasága (Flavescence dorée, FD) az elmúlt két évben robbanásszerűen terjedt el Magyarországon, és mostanra valamennyi hazai borvidéken jelen van. Mint ismeretes, a fertőzésre nincs orvosság, a beteg tőkéket ki kell vágni. A védekezés jelenlegi rendszere szigorúan szabályozott, ugyanis a hatóság által meghatározott időpontban, meghatározott készítményekkel kell elvégezni a szükséges növényvédelmi munkákat.
A betegségek mellett a klímaváltozás hatásai is egyre erősebben alakítják a szőlőtermesztés mindennapjait. Demkó Pascal, a tokaj-hegyaljai Holdvölgy Pincészet tulajdonosa elmondta, hogy az elmúlt évtizedek adatai alapján nem feltétlenül az éves csapadékmennyiség vagy a napsütéses órák száma változott meg radikálisan, hanem sokkal inkább az időjárási szélsőségek váltak gyakoribbá. A korábbi, egyenletesebb csapadékeloszlást egyre inkább felváltják azok az időszakok, amikor rövid idő alatt rendkívül nagy mennyiségű eső hullik le. Ez azonban nem feltétlenül jelent valódi segítséget a szőlő számára, hiszen a hosszú száraz időszakok után a talaj sok esetben nem képes megfelelően befogadni a hirtelen érkező vizet.
De hogyan látják most a helyzetüket a magyar borászok? Mekkora károkat okozott nekik az aszály idén? Milyenek a kilátásaik? Ennek járt utána az Agrárszektor.
Frittmann Péter, a Frittmann Borászat projekt menedzsere és borásza szerint a mostani aszály a Duna-Tisza közén, a Kunsági borvidéken alapvetően másodlagos problémának minősül. Sokkal nagyobb kárt okozott a helyi borászoknak a május elsején az országra lecsapó fagy, ami a térségben az idei szőlőtermés legalább 50%-át, de bizonyos területeken 70-80%-át elpusztította. Ami megmaradt, azt tizedeli most meg az aszály. A szakember beszélt arról is, hogy az idei helyzet súlyosabb, mint a 2022-es, akkor ugyanis csak a szárazsággal kellett megküzdenie a termelőknek, a tavaszi fagyok abban az évben nem okoztak ekkora károkat a szőlőben. Frittmann Péter elmondta, hogy a többi borvidéken, amire rálátnak, nem voltak ilyen mértékű veszteségek, azokban a térségekben 15-30%-os terméscsökkenésről számolnak be a helyi termelők, amit viszont egyértelműen az aszály okozott. A szakember úgy fogalmazott, hogy
a fürtszám ugyan megvan, de a tömeg és a folyadéktartalom elmarad az átlagostól, emiatt pedig a lékihozatal is alacsonyabb lesz.
A növényvédelem kapcsán a borász kifejtette, hogy a fagykárból adódóan a szőlő ugyanúgy kívánja a növényvédelmet, hiszen jövő évi termőalapokat próbálja az ember éppen egészségesen tartani. A Frittmann Borászat a korai fajtáknál két kezelést végzett el a szőlő aranyszínű sárgasága ellen, egyet pedig a szüret után fognak foganatosítani, a késői érésűeknél pedig, ahol a felszívódási határidő lehetővé teszi, ott még a szüret előtt meg fogják ejteni ezt a harmadik kezelést. A szakember azon a véleményen van, hogy az aranyszínű sárgaság ellen igenis lehet védekezni, de nagyon nagy fegyelemre van szükség valamennyi szőlőtermelő részéről. De ha mindenki betartja az előírásokat, akkor az amerikai szőlőkabócákat és a szőlő aranyszínű sárgaságát kordában lehet tartani. Ezek a problémák nem fognak eltűnni, úgyhogy a termelőknek meg kell tanulnia együtt élni ezekkel és mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy ezek ne okozhassanak komolyabb károkat.
De jelenleg nem ez a legnagyobb probléma, hanem a víz kérdése, vagyis annak hiánya
- emelte ki Frittmann Péter.
A jövőt illetően a Frittmann Borászat projekt menedzsere és borásza úgy fogalmazott, hogy próbálnak optimisták lenni. Ahol ép, egészséges és szép termések vannak, azért ott is van kényszerérettség és napperzselés, illetve a növényvédelmi problémák, ezért Frittmann Péter összességében egy közepes évvel számol. Az Alföld tekintetében az idei egy abszolút gyászos év lesz, mindenki deficitesen termel, hiszen többe kerül a megmunkálás, mint amennyi bevételt fog hozni a termés. Vannak olyan területek, ahol a termelők már le se szüretelték a szőlőt, mert nem érte meg kifizetni a kombájn alábbi díjat, ugyanis az többe került volna, mint amennyit a leszedett szőlőért kapnának. A szakember szerint ezek miatt
a 2026-os nehezebb év lesz, kevésbé kiemelkedő évjárat várható idén.
Soltész Gergő, az Ostoros Családi Pincészet tulajdonos-vezetője szerint nagyon ígéretesen indult az év, bőséges termésre számítottak, ehhez képest a térségükben már a harmadik hónapot kellene csapadék nélkül átvészelnie a szőlőnek. Ez láthatóan megviseli a növényeket, tehát a fürtök száma és mérete rendben van, de a szemek nem tudtak kitelni, és kisebb a lékinyerés. De jelentős különbségek vannak annak függvényében is, hogy milyen fajtáról, mennyire idős ültetvényről beszél az ember, illetve az is árnyalja a képet, hogy lokálisan mennyi csapadék esett az egyes területeken. A szakember szerint
a korai érésű fajtákból az, amit eddig leszedtünk, ott az Irsai a körülményekhez képest még viszonylag jól átvészelte, de a fiatal ültetvények abból is megszenvedték ezt a csapadék nélküli időszakot.
Soltész Gergő szerint a növényvédelem szempontjából a kevés csapadék miatt az idei év kicsit könnyebbnek ígérkezik a tavalyihoz képest. Az amerikai szőlőkabóca a borvidéken új kockázati tényező, most találkoznak vele először, úgyhogy ennek kapcsán még nincs jelentős tudás vagy tapasztalat erről a kártevőről. A kihelyezett csapdák fogásai alapján nem volt annyira intenzív a rovarok tevékenysége, de a szakember szerint nem az idei, hanem az következő 2-3 év fogja majd megválasztani, hogy mekkora problémát jelentenek valójában a kabócák. Az borász szerint
az már most látható, hogy a környékbeli szőlőtermesztők viszonylag fegyelmezetten és időben végrehajtották azt a két rovarölő szeres kezelést, emiatt pedig abban reménykedünk, hogy elkerülhető lesz a legrosszabb forgatókönyv, vagyis a tömeges szőlőpusztulás.
A várható kilátásokat illetően Soltész Gergő úgy fogalmazott, hogy az aszályos időjárás miatt nem lesz olyan jó a termés, mint amilyennek még az év elején tűnt, és az is benne van a pakliban, hogy az eredmények végül nemcsak a várakozásoktól, de a tavalyi évitől is el fognak maradni. A későbbi érésű kékszőlők esetében, ha még lenne valamilyen csapadék, az tudna segíteni a helyzeten. Ezeknél a fajtáknál még nehéz bármit is mondani. Az Egri borvidéken még nincs kierjedt bor, így a szakember az idei évjáratról sem tudott még nyilatkozni, azt azonban megjegyezte, hogy
mivel az aszály miatt szerényebb mértékben jelentkeztek a különféle növénybetegségek, így ezek kevésbé lesznek hatással a minőségre. A szárazság miatti megégés és a töppedés azonban igen, így ezek hatásaival számolni kell ebben a térségben is.