Uwe Sonnewald és csapata kiderítette, hogy egy rövid,19 nukleotidból álló RNS-molekula szabályozza a hőmérsékletfüggő gumónövekedést. A hagyományos burgonyafajták ugyanis növekedési programjuk átkapcsolásával reagálnak a hőre: több zöld hajtást és levelet növesztenek, de kevesebb gumót, és azt is kevesebb keményítővel töltki fel  - mondta el az erlangeni Friedrich Alexander Egyetem biokémiai tanszékének vezetője a bajor hírportálnak (br.de).

Az erlangeni kutatóknak sikerült kikapcsolniuk ezt az RNS-t, így az még 27-29 fokos hőmérséklet mellett sem állította le a gumóképzés folyamatát. A teszteket egyelőre laborban végezték, a következő lépésben szabadföldi kísérletekben is vizsgálják a génszerkesztett burgonyákat.

Nagy kérdés, hogy ha a fotoszintetizáló lombozat kárára folyik a gumóképződés, akkor stresszes körülmények között hogyan képes majd megküzdeni az elemekkel a krumpli. Valószínű, hogy inztenzív lombtrágyázással (nemcsak mikroelemekkel, hanem algás és aminosavas készítményekkel) kell majd ilyen helyzetben támogatni a levelek megőrzését, vagyis az új fajta intenzív törődést igényel majd - ha engedélyezik. A génkikapcsolási eljárással létrehozott fajtákat ugyanis pillanatnyilag a GMO-kkal egy szinten kezeli az Európai Unió.