A csapadékmentes nyári hónapok után tragikus helyzetbe került a hazai szántóföldi növénytermesztés.
A 2026 nyarán tapasztalt extrém aszály és hőség miatt a hazai gabonaszektor veszteségei már a kritikus, négy évvel ezelőtti szintet is meghaladják.
Már nem csak az európai mezőgazdaságot, mindenkit több tényezős kihívás elé állít az aszály.
A legfrissebb előrejelzés szerint még várnia kell a földeknek az áztató őszi esőkre.
A kukorica betakarításában egyre nagyobb szerepet kapnak a nagyobb teljesítményre képes, hatékonyabb és a változó körülményekhez jobban alkalmazkodó vágóasztalok.
Súlyos pénzügyi válságba került a magyar agrárium a 2022-esnél is pusztítóbb aszály, a magas energiaköltségek és a nyomott világpiaci árak miatt.
A hazai tejelő és húsmarha szarvasmarha-ágazat történetének egyik legkritikusabb periódusát éli. A 2020 és 2026 közötti időszak agrármeteorológiai adatai – különösen a 2022, 2025, valamint a jelenlegi 2026 rendkívüli április–júliusi csapadékhiánya – súlyos strukturális, mennyiségi és minőségi válságot idéztek elő a bázis tömegtakarmányok előállításában.
A következő napokban először az északkeleti országrészben, majd nyugaton és délen is kialakulhat egy-egy zápor, zivatar.
A magyar mezőgazdaságban 2026 első hét hónapjában jelentős fordulat következett be.
A következő napokban több időjárási front is érinti térségünket, a jövő héten pedig jelentős lehűlésre is számítani lehet.
Az ukrán és az orosz búzatermés ellensúlyozni tudta az európai uniós gyengébb terméseket.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 5 százalékkal alacsonyabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával szeptember első hetében.
Hosszú idő után a múlt héten ismét mediterrán ciklon érte el Magyarországot, ám jelentősebb csapadékot csak az ország területének mintegy felére hozott.
A hét első felének száraz, meleg időjárása után változékonyabbra, hűvösebbre fordult az idő.
Katasztrofális az idei betakarítási szezon Békés megyében, az elmúlt tíz év legrosszabb hozamát mérték a növénytermesztők.
Nemcsak a mezőgazdasági ágazatnak, de a lakosság valamennyi tagjának alkalmazkodnia kell a megváltozó körülményekhez.
Első hallásra ellentmondásnak tűnhet: miközben az aszály kiszárítja a terményt, hogyan lehet éppen szárítással mérsékelni az általa okozott károkat?
Az éghajlatváltozás hatására Európa-szerte jóval korábban érnek be a szántóföldi növények, mint a századfordulón.
Nagyobb területre kiterjedő, számottevő esőre a hét második felében van esély, de egyelőre ennek mennyisége is elég bizonytalan.
A hőség és a csapadékhiány Nyugat- és Közép-Európa jelentős részén megtizedelte a termést.
Mutatjuk, miket érdemes ma tudni a hazai vadászok és vadászat helyzetéről itthon.
Nem csak az számít, hány milliméter esik, hanem az is, milyen talajra, milyen gyorsan és milyen növényre hull.
A hazánkban termesztett sütőtökök jelentős része az óriástök fajtái közé tartozik.
Az ősz nemcsak a lehulló levelek és a hűvösebb napok időszaka, hanem a gyepápolás egyik legfontosabb szezonja is.
Táplálkozási szempontból nincs olyan, hogy „legegészségesebb hús”, mindnek van olyan tulajdonsága, amely miatt értékes lehet az étrendben.
