Veszedelmes kártevő pusztítja a magyar kukoricát: így védekezhetünk ellene
Ha nem figyelünk oda, jelentős lehet a kétfoltos takácsatka kártétele a kukoricában és az almában.
Ha nem figyelünk oda, jelentős lehet a kétfoltos takácsatka kártétele a kukoricában és az almában.
Az elmúlt napok rekordközeli hőhulláma a száraz talajok miatt súlyosan megviselte a kultúrnövényeket.
A Franciaországot sújtó, rekordokat döntő hőhullám és a növekvő spanyolországi importvásárlások jelentősen átrendezik az európai gabonapiacot.
A legfrissebb jelentés szerint Oroszország hamarosan jelentős exportőrré válhat a takarmány-aminosavak piacán.
A 2026-os szezon szélsőséges és egyenetlen csapadékhiánya komoly veszélyt jelent a hazai kukoricatermesztésre.
A közel két hete tartó hőhullám az elmúlt napokban tovább fokozódott, miközben a légköri aszály tovább növelte az élővilágot érő hőstresszt.
Az országban a termény ára háromhavi csúcsra emelkedett az Európán végigsöprő rekkenő hőség miatt.
A meleg a jövő hét elején érheti el a csúcspontját, helyenként akár 40 fokot meghaladó hőmérséklettel.
A takarmánykukoricát 2025 azonos időszakához képest 0,5 százalékkal alacsonyabb áron adták itthon június második hetében.
A kártevő hernyók jelentős veszteséget okozhatnak a kukoricában, sőt az általuk okozott sérülések fertőzési kaput nyitnak a kórokozóknak is.
Apró tényezőkön múlhat a siker, több beavatkozás is segíthet átvészelni a kritikus időszakot.
Példátlan hőhullámot élnek át a franciák, a terménypiacokon már elkezdték beárazni a gyengébb kalászos termést és a kínálat szűkülését.
Társadalmi egyeztetés indult a szőlő aranyszínű sárgasága és az aszálykárok kompenzációja ügyében.
A tikkasztó hőség enyhülésére és érdemi csapadékra legkorábban a jövő hét közepén mutatkozik esély.
Ha a következő időszakban elegendő csapadék hullana, akkor akár egy közepes-jó kukoricatermésre is számíthatnának a magyar gazdák.
Egyre súlyosabb problémát jelentenek az ukrán gabonaexport számára a kikötők és hajók elleni orosz támadások.
A közelgő szuper El Niño időszak komolyan veszélyeztetheti a Föld élelmiszer-termelését.
A magyar mezőgazdaság nem tekinthető ütésállónak, a változtatásra pedig már nincsenek évtizedeink.
A kukoricatermesztés körülményei az utóbbi években jelentősen megváltoztak. A csapadékhiány gyakoribbá válása, a hőstressz és az új kártevőhelyzet együttesen olyan termesztési környezetet teremtett, ahol a növényvédelem már nem korlátozódhat egyetlen gyomirtási beavatkozásra.
Az éjszakák is egyre melegebbek lesznek, a hét második felében többfelé már 20 fok körül vagy afölött alakulhatnak a minimumok.

Egyre kilátástalanabb a szántóföldi növénytermesztés jövője, csak rossz és rosszabb megoldások közül válogathatnak a gazdák.
Az előző évek mélyrepülése után a 2026-ban fellendült a traktorok értékesítése Magyarországon.
Magyarországon tovább csökkent a málnatermesztés, miközben a belföldi keresletet egyre nagyobb arányban importból fedezik.
Egy Somogy megyei házisertés-állományban igazolta a hatóság az afrikai sertéspestis jelenlétét.
A miniszter szerint olyan termékkörök gyártását kellett volna támogatni, amiből hiány van.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.