A veszélyes gázok akkor keletkeznek, amikor a növényben lévő nitrogén még nem tudott fehérjévé alakulni. Ez jellemzően abban az esetben fordul elő, ha a kukorica nem vagy csak alig növesztett csövet, illetve ha egy hosszabb aszályos időszakot követően hirtelen nagy mennyiségű nitrogént vett fel, majd ezt követően hamar betakarították. Az így képződő nitrogén-oxidok rendkívül mérgezőek és maró hatásúak, így az emberekre és az állatokra egyaránt komoly veszélyt jelentenek.

A jelenség a korábbi aszályos években is komoly gondokat okozott: 2018-ban és 2022-ben szintén több alkalommal kellett a tűzoltókat riasztani szilázsgáz-incidensek miatt. A hollandiai Lunteren településen például egy állattartó a silózást követő napon vörösesbarna ködöt és szokatlanul erős, szúrós szagot észlelt a takarófólia alól. Miután fotót küldött egy tűzoltó ismerősének, azonnal azt a figyelmeztetést kapta, hogy hívja a 112-t, mert a helyzet életveszélyes. Mivel szélcsend volt, a mérgező gáz megrekedt az istállók között, így a gazdálkodó szerint a gyors intézkedés nélkül emberéletek is veszélybe kerülhettek volna.

A tűzoltóság a luntereni eset kapcsán arra figyelmeztette a gazdálkodókat, hogy hasonló gázkiáramlás észlelésekor azonnal hívják a segélyhívót, ne próbálják meg saját maguk elhárítani a veszélyt, és semmiképp ne közelítsék meg a silókazlat. A helyszínre kiérkező egységek több tíz méteres tömlőkkel és ventilátorokkal oszlatták el a veszélyes gázfelhőt. A felszabaduló gáz jellegzetes narancs-, vörös-, barna- vagy sárgás árnyalatú, a szemtanúk beszámolói szerint leginkább egy "rozsdaszínű, a talaj mentén kúszó köd" formájában jelenik meg.