Az Amerikai Gazdaszövetség (AFBF) friss tanulmánya szerint állami segítség nélkül a kilenc fő szántóföldi növényt – köztük a kukoricát – termesztő gazdálkodók idén 31, jövőre pedig 32 milliárd dolláros veszteséget szenvednek el. A kukoricatermesztők holdankénti vesztesége idén 131, 2027-ben pedig már 167 dollár lehet, míg a szójabab esetében 80, illetve 138 dolláros mínusszal számolnak. Jövőre így már a hatodik egymást követő évben zárnának veszteséggel a legfontosabb szántóföldi kultúrák az Egyesült Államokban - írta meg a Financial Times.

A gazdálkodók szerint a legnagyobb csapást a februárban kirobbant iráni háború mérte rájuk. A Hormuzi-szoroson áthaladó teherforgalom drasztikus visszaesése felhajtotta a gázolaj árát, és megzavarta a globális műtrágyaellátást, amely már a 2022-es orosz–ukrán háború óta feszített volt. A gázolaj országos átlagára gallononként 3,81 dollárról 5,45 dollárra ugrott a konfliktus kitörése óta, miközben egy tonna foszforműtrágya ára az egy évtizeddel ezelőtti 470 dollárról 900 dollár fölé emelkedett. A kamatok, a bérköltségek és a mezőgazdasági gépek ára szintén jelentősen nőtt.

A helyzetet tovább súlyosbítja a kukoricaövezetet sújtó aszály. Nebraska az egyik leginkább érintett állam, ahol januártól júliusig mindössze 301 milliméter csapadék hullott, ami közel 80 milliméterrel marad el az átlagtól, így ez az 1895 óta mért 18. legszárazabb időszak. Az augusztusi esőzések némi enyhülést hoztak ugyan, de a Nebraskai Gazdaszövetség elnöke, John Hansen szerint a termésben addigra már jelentős kár keletkezett. A kedvezőtlen időjárás ugyanakkor felfelé hajtja a gabonaárakat. A decemberi határidős kukorica ára augusztusban 10 százalékkal ugrott meg, így bushelenként 5,15 dolláron áll, ami 2023 óta a legmagasabb szintnek számít. A szója és a búza szintén drágul, ami a szakértők szerint tovább gerjesztheti az amúgy is a Fed kétszázalékos célja felett ragadt inflációt. Brian Csoi, a Food Institute kutatóintézet vezetője szerint a kukorica idei, közel 20 százalékos drágulása előbb-utóbb begyűrűzik a fogyasztói árakba is.

A válság komoly politikai feszültséget is kelt. Egy friss közvélemény-kutatás szerint a regisztrált szavazók 53 százaléka úgy érzi, hogy anyagi helyzete romlott Trump 2025. januári hivatalba lépése óta. Thom Tillis republikánus szenátor hétfőn elismerte, hogy pártjának a félidős választásokig hátralévő 71 napban nincs pozitív üzenete a vidéki Amerika számára. Trump kormányzata 11 milliárd dolláros sürgősségi segélycsomagot kért a gazdálkodóknak, az ágazati szervezetek szerint azonban ez nem elég – különösen annak fényében, hogy a múlt héten bejelentett, 300 ezer tonnányi marhahúsimportra vonatkozó vámmentesség újabb indulatokat váltott ki a szarvasmarha-tenyésztők körében.