Berla Attila • 2025. november 3. 06:02
A klímaváltozás, a szélsőséges időjárás, a piaci ingadozások és a munkaerőhiány egyszerre nehezítik meg a gazdálkodók mindennapjait. Az ország egyes részein a szárazság és a gyenge hozamok okoznak gondot, így az okos gazdálkodás, a tudatos tervezés és az öntözés egyre inkább felértékelődik. Molnár Béla, a Győr-Moson-Sopron vármegyei Gyórón gazdálkodó szakember szerint ma már nem elég a rutinra hagyatkozni, ugyanis a siker kulcsa a tudás, az előrelátás és az, hogy minden területhez a megfelelő technológiát és növényt válasszuk.
Molnár Béla Gyóró térségében több mint 1100 hektáron gazdálkodik, és a növénytermesztés szinte minden fontosabb ágazata megtalálható a vetésszerkezetében. A területek megoszlása jól mutatja, mennyire változatos a gazdaság: 400 hektáron durumbúzát, 150 hektáron repcét, 250-250 hektáron pedig napraforgót és kukoricát termelnek. Emellett AKG növények, pillangósok, lucerna és bíborhere is szerepel a palettán. A gazdaságban az évek során folyamatosan finomították a vetésszerkezetet, és igyekeztek kizárni a gyenge adottságú, kavicsos, vékony termőrétegű területeket. Így ma már főként a közepes és jó minőségű földeken folyik a termelés, ami az eredményekben is meglátszik.
Nálunk akkor van jó termés, ha enyhe aszály van. A földjeink fekvéséhez mérten sok a lapos, belvizes terület, így egy szárazabb évben kifejezetten jó hozamokat tudunk elérni
– fogalmazott Molnár Béla az Agrárszektornak.
Óriási segítség, ahol tudnak öntözni
Az idei év különösen jól sikerült a kukoricánál, hiszen a 250 hektáron termesztett növény teljes területét öntözték, és az adatok szerint 12,4 tonna termést sikerült elérni. A napraforgó sem maradt el, 250 hektáron közel 4 tonnás hozam született. Molnár Béla szerint az öntözés ma már nem csupán lehetőség, hanem kényszer is, mert aki meg tudja oldani, annak a száraz időszakokban is van esélye stabil eredményre.
Az aszály ellen csak öntözéssel lehet védekezni ott, ahol erre van lehetőség és anyagi háttér. Egy hektár öntözőberendezés ára durván egy hektár termőföld értékével egyenlő, de aki hosszú távra tervez, annak ez ma már szükséges beruházás
– mondta.
A gazdaság rendelkezik saját szárító- és tárolókapacitással, nem kényszerülnek azonnali értékesítésre. A napraforgót idén kedvező áron tudták eladni, a kukoricát pedig még tavasszal, előre lekötött szerződések alapján, tonnánként 83 ezer forintos áron értékesítették. A durumbúza jelenleg még tárolásban van, és a piaci helyzet függvényében döntik el az eladás időpontját. A betárolás és az előre szerződéskötés tehát egyfajta árstabilizáló eszközként működik a gazdaságban, amellyel ki tudják védeni a piaci ingadozásokat.
Akkor szerződünk előre, amikor jónak tartjuk az árat. A többit betároljuk, és akkor adjuk el, amikor a piac kedvezőbb. Ez így működik jól
– tette hozzá Molnár Béla.
A térségben nemcsak a természeti adottságok, hanem a munkaerőhelyzet is sajátos. Molnár Béla szerint a fiatalok nagy része az osztrák munkaerőpiac vonzereje miatt próbál szerencsét külföldön, ami erősen érezteti hatását a helyi gazdaságokban.
Egyre nehezebb embert találni, főleg az északnyugati határszélen. Sokan kimennek Ausztriába, aztán visszatérnek, megint próbálkoznak, de a fluktuáció nagyon magas.
A családi gazdaság ugyan nem foglalkoztat külső munkaerőt, de az új generáció már egy ideje bekapcsolódott a működésbe. Molnár Béla két fia is agrárvégzettségű, egyikük gépészmérnök, másik növényvédelmi szakmérnök. A gazdálkodó szerint a jövőben azok a termelők lesznek sikeresek, akik képesek lesznek tudatosan alkalmazkodni a változó körülményekhez, és szakértelemmel kezelni a kihívásokat. Az új technológiák, a precíziós gazdálkodás, a vetésszerkezet tudatos átalakítása és a fiatalabb generációk szakmai felkészültsége mind kulcsa lehet a fenntartható működésnek.
A tudás most már mindennél fontosabb. Az adottságokat nem tudjuk megváltoztatni, de tudással és jó döntésekkel a gyengébb területeken is lehet eredményt elérni. A jövő azoké, akik értenek hozzá és hajlandók tanulni
– hangsúlyozta Molnár Béla.