Berla Attila • 2025. november 19. 05:59
A Gyenis család gazdasága több évtized alatt nőtte ki magát olyan méretűvé, ahol már komoly szervezést, logisztikát és napi szintű összehangolt munkát igényel minden döntés. A területek zöme saját tulajdon, mindössze körülbelül húsz hektárnyi haszonbérlet tartozik hozzájuk, és ezen felül kisebb mértékben vállalnak bérmunkát is. A vállalkozás teljes egészében családi működtetésű, ahol mindenkinek megvan a maga feladata, felelőssége és szerepe a napi operatív munkában. Bár több klasszikus szántóföldi növényt termesztenek búzát, kukoricát, napraforgót, repcét és szóját, de a gazdaság igazi különlegessége az étkezési mák.
Ez a mák nem csupán termesztésben jelent pluszt, hanem azért is, mert a család saját maga dolgozza fel és értékesíti a terméket. Ez ritka vállalás a magyar mezőgazdaságban, hiszen a növény érzékeny, a feldolgozása nagy odafigyelést kíván, ráadásul a piac is ingadozó. Mégis, náluk évek óta stabilan része a vetésforgónak, és olyan talpon maradási pontot ad, amely sok gazdaságban teljesen hiányzik. Az étkezési, őszi vetésű mák különlegessége, hogy a legtöbb tavaszi kultúrával ellentétben a nyári aszályos időszak előtt betakarításra kerül, így lényegesen kevésbé sérül az extrém időjárási hatásoktól.
Miközben az ország jelentős részén a gazdák súlyos terméskiesést szenvedtek el, Somogyváron egészen más volt a helyzet. A térség kedvezőbb csapadékeloszlása idén valódi áldásnak bizonyult. A csapadékmennyiség nem volt kiugróan magas, ám az, hogy egyenletesebben, jobban időzítve érkezett, sokat hozzátett a végső eredményekhez. A homokosabb foltokon természetesen így is megmutatkozott a vízhiány, de a gazdaság nagyobb része elfogadható állapotban vészelte át a kritikus heteket.
Nem az időjárás a legnagyobb probléma
A gazda szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy az év biztonságosabbnak tűnt volna. A termesztésben ugyanis ma már nem az időjárás a legnagyobb bizonytalansági tényező, hanem az árak hektikus változása. Egy jó termés ma önmagában semmit nem garantál, hiszen a felvásárlási árak egyik napról a másikra ingadoznak, a költségek pedig hónapról hónapra nőnek. Gyenis Roland szerint a növénytermesztők egyik legnagyobb idei dilemmája a búza volt. Az elmúlt években sok gazdaság kezdte újragondolni a termelési stratégiáját. A tapasztalat azt mutatja, hogy a minőségi búza mára elveszítette korábbi piaci előnyét. A felár ugyanis elenyésző, sokszor csak néhány ezer forinttal több egy tonna malmi búza, mint a takarmány, ami a költségekhez képest gyakorlatilag semmit nem ér.
Egy gazdának ma egyszerűen nem éri meg minőségre termelni. A számok azt mutatják, hogy aki biztonságosan akar működni, annak mennyiséget kell előállítania
- fogalmazott az Agrárszektornak Gyenis Roland.
Az olajos növények valamivel kiszámíthatóbb piaccal rendelkeznek, és idén korrekt árakat adtak. A szójára viszont külön kitért a gazda és elmondta, bár az Európai Unió óriási fehérjeimportra szorul, és a szójatermesztés támogatott terület, a felvásárlási ár mégis gyenge, messze elmarad a költségek növekedésétől. Ezzel szemben a mák ára évek óta viszonylag stabil, 600–650 forint között mozog kilogrammonként ez nem kiemelkedő, de legalább nem esik össze egyik napról a másikra.
Az egyik legsúlyosabb és évek óta változatlan probléma a megfelelő munkaerő hiánya. A 700 hektárnyi terület fenntartásához 10–12 emberre van szükség, a gazdaság pedig helyi munkavállalókkal dolgozik. Azonban azok, akikre valóban rá lehet bízni a modern gépeket, akik önállóan, felelősséggel képesek ellátni a feladatokat, gyakorlatilag nincsenek.
A fiatalok részéről vannak érdeklődők, de aki jól képzett és ügyes, az érthető módon magasabb bért vár el, mint amit a növénytermesztés mai profitabilitása lehetővé tesz.
A gazdaság próbál tenni ez ellen, hiszen együttműködnek a kaposvári egyetemmel és a szakképzési centrummal, fogadnak diákokat, és ahol lehet, megpróbálják megtartani a tehetséges fiatalokat. Ennek ellenére a szakember szerint még nem látható olyan irány vagy erősödő trend, amely azt mutatná, hogy a mezőgazdaság újra vonzó szakma lenne a térség fiataljai számára. Az időnként jelentkező, tudatos irányba mozduló generációs megugrások inkább szerencsés évfolyamoknak tűnnek, mint valódi szemléletváltásnak.
A Gyenis-gazdaság működöse klasszikus családi feladatmegosztást követ. Roland édesapjával irányítja a terepi munkát, a gépeket, a vetést és a betakarítást, míg édesanyja felel a gazdaság adminisztratív terheiért, a mindennapos papírmunkáért és az ügyintézésért. Roland szerint a rendszerben a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a munkaerőhiányt és az árkockázatot egyszerre kell kezelni.
Egy gazdaság csak akkor tud stabil béreket adni, ha biztos profitot termel, csakhogy a mezőgazdaság esetében ma ez az egyik legkérdésesebb pont. A terményárak kiszámíthatatlansága, a költségek növekedése, az inputanyagok áremelkedése és a piaci ingadozások mind azt eredményezik, hogy hosszú távra tervezni ma sokkal nehezebb, mint akár néhány évvel ezelőtt.