Fákat dönt ki, területeket áraszt el, és helyenként komoly konfliktusokat okoz ő a hód, ami napjainkra Magyarország egyik legmegosztóbb állatfaja lett. Ám miközben sokan károkozóként tekintenek rá, a természetben éppen azt a munkát végzi el, amelyre a klímaváltozás miatt egyre nagyobb szükségünk van: segít a tájban tartani a vizet és közben értékes élőhelyeket is teremt. Hogy lehet-e valaha belőle a klímaalkalmazkodás egyik fontos szövetségese, kiderül az Alapvetés podcast eheti adásából, ahol vendégünk Juhász Erika, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa.
00:00 Bevezetés
01:58 A hód pézsmája aranyat ért
04:12 Hogyan terjedt el a hód Magyarországon?
08:41 Rágás, gátak, üregek minden konfliktus forrása
12:25 A hódharapás városi legenda?
16:48 Társadalmi érdek vs. magánérdek
20:55 Hódgátak: természetes megoldás vagy komoly probléma?
26:29 Nem lehet belátásra bírni a gazdát, ha 400 helyett csak 200 bálát hoz be
30:08 Ha nem hód, akkor rőzsegát?
32:11 300 méter után megállt a kotrás és elkezdtünk beszélgetni
35:32 Kulcs a helyi összefogás
38:49 Még mindig van bürokratikus akadály
Gyártásvezető: Tarjáni-Szucsik Anita
Szerkesztő: Farkas Alexandra
Videó/hang: Ács András, Ürögdi Ábel
Instagram: https://instagram.com/agrarszektor.hu/
Facebook: https://facebook.com/agrarszektor.hu
Alapvetés: https://www.portfolio.hu/podcast/alapvetes
Web: https://www.agrarszektor.hu/
A magyar sertéstenyésztők már hosszabb ideje önköltség alatt értékesítenek, miközben a tartalékaik fokozatosan fogynak.
Az ősz beköszöntével általában lassan véget ér az öntözési szezon, idén azonban más a helyzet.
Jelentős mértékben nőtt az import tojás mennyisége az Európai Unióban az év első felében.
A magyarországi fakitermelés az elmúlt 25 évben jelentős ingadozásokat mutatott, de a legtöbb évben 7 millió köbméter körül alakult
A vízhiány és a szűkülő horgásztavi piac mellett az export jelenthet megoldást.
