2016. június 27. hétfő László

Hírek - Agrárpénzügyek

Ez lett a sláger - Sokkal több pénzt osztanának szét a bankok

Most kell végrehajtani a mezőgazdasági beruházásokat, mert 2020 után valószínűleg drasztikusan csökkennek majd a rendelkezésre álló, vissza nem térítendő uniós források – hangzott el a Portfolio és agrárszektor. hu közös rendezvényén, az Agrárium 2016 konferencián. Az ország vezető finanszírozási szakemberei külön szekcióban foglalkoztak az uniós források, illetve az agrárhitelezés gyakorlati lehetőségeivel.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

A mezőgazdaságban a legkülönbözőbb támogatásokat kaphatják meg a gazdálkodók, a hitelprogramokra és a garanciavállalásokra viszont szigorú uniós előírások vonatkoznak. A kezességvállalás egy járulékos jogi megoldás, amely a hitelhez jutást segíti, és általában olyan gazdálkodók élnek ezzel a lehetőséggel, akik egyébként nem kapnának hitelt, illetve olyanok is szívesen veszik igénybe, akik kedvezményes konstrukcióhoz szeretnének hozzájutni– fogalmazott Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója.


Az alapítvány kezességvállalásáról elmondta: a pénzügyi válság óta csökkent a magyarországi vállalati hitelállomány, a mezőgazdaság ugyanakkor kivétel - az ágazatban növekedést tapasztaltak. 2016. január elsejére 7 százalékkal növekedett a mezőgazdasági hitelállomány, miközben a teljes vállalati hitelállomány 22 százalékkal esett vissza.



Az alapítvány által biztosított hitelállomány 171 milliárd forintra nőtt. Ebben a folyamatban óriási jelentősége volt a Növekedési Hitelprogramnak (NHP). A program kedvező kamatkonstrukciókat kínál, emellett a mezőgazdasági cégek számára is könnyen hozzáférhető. A pénzintézetek ugyanis a stabil ügyfeleket helyezik az előtérbe, és az agrárium szereplői ilyenek. Összességében az alapítványi ügyfelei között 9700 mezőgazdasági vállalkozás szerepel, és a cégek többsége időközben kategóriát is lépett: néhány mikrovállalkozásból kisvállalkozás, míg néhány közepesből nagyvállalkozás lett.

Az Eximbank az agrárexport ösztönzése érdekében az AVHGA kezességvállalásával, az állattenyésztésben működő integrátoroknak beszállító termelők számára is biztosít hitelt. Az erről szóló megállapodást az Agrárium 2016 rendezvényen írta alá Urbán Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója és Herczegh András.


Az aláírás kapcsán Herczegh András elmondta: az Alapítvány az agrárium legkülönbözőbb igényeit igyekszik kielégíteni, ezt a törekvést támogatja az Eximbankkal közösen kialakított konstrukció is. Olyan megoldásokat keresünk, amelyek lehetővé teszik a termelők terheinek mérséklését, legyen szó a díjakról, a fedezetekről vagy az adminisztrációs feltételekről. Ha az ügyfél az uniós szabályozás szerint nem támogatható, a megállapodás keretében lehetőség van az alapítványi támogatásként nyújtott, állami viszont garancia nélküli, saját kockázatra vállalt kezesség nyújtására is - tette hozzá az AVHGA ügyvezető igazgatója.



A konstrukciót hosszú távon refinanszírozásban kívánjuk működtetni, de a termék bevezetésekor - pilot jelleggel - két-három integrátorral, várhatóan baromfi- és sertésintegrációkkal tervezünk szerződést kötni közvetlen finanszírozással - emelte ki Urbán Zoltán. Tekintettel az Eximbank adottságaira, a pilot ügyletekben a nem több mint 8-10 nagyobb termelővel rendelkező integrátorok beszállítói körének finanszírozását tervezzük - mutatott rá a szakember.



Az aláírást követő szekcióbeszélgetésben az agrárfinanszírozás gyakorlati lehetőségeit vitatták meg a meghívott szakemberek. Takács Zoltán, az FHB Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint az elmúlt években kialakult egy stabil támogatási rendszer, amelyhez igazodhatott a finanszírozási rendszer. Olyan szakmai tudás halmozódott fel a magyar agrárágazatban, amelyre lehetett építeni, és ez kifejezetten vonzóvá tette a pénzintézetek számára a szektort.


A szakember a Növekedési Hitelprogramról elmondta: az elmúlt 3 évben mind az ügyfelek, mind a pénzintézetek elkényelmesedtek az NHP miatt, de mivel a programot fokozatosan kivezetik, szűkült a hozzáférés lehetősége, és mostantól csak beruházásra igényelhető. A termelés finanszírozásában felértékelődik a bankok saját forrása, átalakul a finanszírozási piac, és a bankszektornak innovatívan és aktívan kell reagálnia a változásokra - véli Takács Zoltán.

A KAP reformjával a 2015-ös igénylési évtől megváltozott az EU-s agrártámogatások rendszere. A zöldítés bevezetése óta a hagyományos területalapú támogatások mértéke az előző évekhez képest jelentősen csökkent. A területalapú támogatás mintegy felét teszi ki a korábbi SAPS támogatás, a fennmaradó részt egyéb közvetlen típusú támogatások adják. A legjelentősebb ezek között a zöldítés, amely 30 százalékot tesz ki. Ezt csak akkor kapják meg a gazdák, ha megfelelnek a zöldítési szabályoknak. 

Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank kereskedelem- és agrárfinanszírozásért felelős vezetője finanszírozói oldalról nem tekinti komoly nehézségnek az új szabályozást. A zöldítést mindenki igénybe tudja venni, és az AKG-nál is ugyanez a helyzet. Aki eddig igénybe tudta venni, annak ezután sem lesz problémája - vallja a szakember.


A mezőgazdaság az elmúlt években az egyik legjobb, legstabilabb ágazattá vált. A kereskedelmi bankok között kialakult verseny kiéleződött, az átalakuló támogatási rendszerben a normál SAPS támogatás lecsökkent valamelyest, de a mezőgazdasági termelők meg tudják ugrani ezeket az akadályokat. – mutatott rá Morvai Zsolt, a Takarékbank vállalati és intézményi ügyfelek üzletág-igazgatója.

 


A kedvező kamatozású refinanszírozási konstrukciók kapcsán Morvai Zsolt hozzátette: az Eximbank, és az MFB konstrukciói belépnek majd az NHP helyére. Hosszú távon minden ilyen megoldásnak az lesz a lényege, hogy kedvező kamatkörnyezetet teremtsenek.

Az NHP kivezetésével gyakorlatilag egy teljesen új helyzet alakul ki, és átalakult az agrártámogatási rendszer. Az 1200 hektár fölött gazdálkodók elvesztették a közvetlen SAPS támogatást, de ennek ellenére a zöldítési támogatás megmaradt – mutatott rá Sebestyén Róbert, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. vezérigazgatója.




A bankok megtértek és rájöttek arra, hogy milyen stabil és jó befektetést jelent a mezőgazdaság – fogalmazott Krisán László, a KAVOSZ ZRt. vezérigazgatója. Az utóbbi években fedezte fel magának a pénzügyi szektor azt a tényt, hogy az agrárvállalkozók a legmegbízhatóbb partnerek közé tartoznak.



Tavaly az NHP 1500 milliárd forinttal, az uniós pénzek pedig 2500 milliárd forinttal járultak hozzá a hazai gazdasághoz, de 2016 igazából másról fog szólni. Komolyabb szerephez jutnak az uniós források, sokakat foglalkoztat majd a CSOK, de az agrárium is meghatározó ágazat lesz idén – foglalta össze Krisán László.

Takács Zoltán úgy véli, hogy a mezőgazdasági ágazatok közül az állattenyésztésnél például a technológiai fejlesztés, a szaktudás és a genetikai állomány fejlesztése lehet a perspektíva, és a bankok csak olyan beruházásokat tudnak támogatni, amelyek hosszú távú megtérülést biztosítanak.Takáts Zsolt úgy látja, hogy a banki hitelállományon belül nagyobb az agrárium részaránya, mint ahogy azt a szektor GDP mutatói indokolnák. Lassan el fogjuk felejteni azt a nézetet, hogy a mezőgazdaságnak vannak részterületei, és kockázatos, vagy jó szegmensei – véli a szakember. Ezzel a hozzáállással szemben a jövőben az ügyfelek egyedi elbírálása kerülhet a középpontba. 


Morvai Zsolt szerint viszont meg kell vizsgálni a részterületeket is, mivel ezek kockázatai eltérőek lehet, viszont egyetértett abban, hogy hosszú távon az ügyfelek egyedi elbírálása szükséges.

Urbán Zoltán úgy látja, hogy az alapprobléma az, hogy a banki szakembereknek is szerezniük kellene egy komplexebb agrár-szaktudást. Emellett a mezőgazdaság valódi mércéje a külpiaci megmérettetés, mert csak így lehet megőrizni a versenyképességét.

Összességében a következő időszakban a magyar agrárium a finanszírozási források, a kockázatvállalás és az agrár-szaktudás versenye lesz. A piac emellett hozzászokott a 2,5 százalék alatti kamatszintekhez, így rövid távon - 2-3 éven belül - ennél magasabb kamatokkal nem igazán lehet hitelt nyújtani - fogalmazott Urbán Zoltán. 


Krisán László szerint a vidékfejlesztési pályázatok elég jók lettek, például a VP 3.1.4., azaz az élelmiszeripari kapacitás pályázat - rekordnagyságú kerettel, 151 milliárd forinttal gazdálkodik. A termelő beruházásokat, és a fejlesztéseket most kell végrehajtani, mivel ilyen volumenű uniós források nem várhatók 2020 után – mutatott rá a szakember.

Az elkövetkező 5 év kritikus lesz a mezőgazdasági vállalkozások szempontjából - emelte ki Takács Zoltán. Rengeteg pályázat lesz, ezeket pedig gyorsan írják ki, de az biztos, hogy a termelés biztonságát növelő, illetve a környezetkímélő beruházások prioritást élveznek majd.


 

Címlapon, most

A józan középút képviselője (x)

A CLAAS középkategóriájú ARION mellett döntött a Máriás ’97 Kft.

Új vezető a Hungranánál

Reng Zoltán a Hungrana színeiben folytatja.

Csúcstechnológia a földeken - Merjünk újítani! (x)

A cél: a gazda nyereségének növelése.

Figyelem! - 15 napon belül kell bejelenteni a jégkárokat

A teljes évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmeket november 30-ig kell benyújtani.

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ