Az Alkotmánybíróság a közelmúltban egyértelmű iránymutatást adott az ügyben, ezért a minisztérium nem érti, hogy a Greenpeace Magyarország miért fordul az Európai Bírósághoz a kishantosi földek miatt - derül ki a tárca közleményéből. A minisztérium szerint az Alkotmánybíróság is megerősítette, hogy a kishantosi állami területek haszonbérleti pályáztatása jogszerű volt.

Huszonegy éven keresztül használták a kishantosi földeket a magát "szerényen" vidékfejlesztési központnak nevező cég tagjai - fogalmaz a tárca közleménye. Több mint két évtized után azonban már megfeledkeztek arról, hogy állami területen gazdálkodnak. A minisztérium szerint nem vették tudomásul, hogy a nemzeti tulajdonú földek sorsáról az államnak kell döntenie. A kishantosi területeket több helyi gazda haszonbérletére bízták, így nem egy nagyobb birtokon gazdálkodó cég, hanem több családi vállalkozás és egy oktatási intézmény kapta meg a területeket.