2016. június 30. csütörtök Pál

Hírek - Földpiac

Színlelt szerződésekkel vernek át sokakat a magyar földeken

Színlelt szerződésekkel játsszák ki egyes földpiaci szereplők azt a törvényi szabályozást, amely úgynevezett előhaszonbérleti jogosítványt nyújtana más gazdálkodóknak arra, hogy a szerződéseket megkötő bérlők helyébe lépjenek a megállapodások kötelező kifüggesztési ideje alatt. Sokan ezért inkább úgynevezett feles bérleti szerződést kötnek a földet bérbe adó tulajdonosokkal, mivel ilyenkor nincs kötelező kifüggesztés, másrészt a felek az ilyen típusú szerződésekkel elleplezhetik a haszonbérleti jogviszonyt. A tulajdonosok azonban a feles bérleteknél sokkal kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülhetnek a haszonbérleti jogviszonyhoz képest.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

Feles bérlettel igyekeznek többen elleplezni a földhaszonbérleti jogviszonyt annak érdekében, hogy a megkötött szerződéseknél ne kelljen alkalmazni a földforgalmi törvény úgynevezett előhaszonbérleti rendelkezéseit – derül ki az agrárszektor.hu földpiaci tapasztalatiból. A törvényi szabályozás a szerződések kifüggesztési ideje alatt ugyanis lehetőséget nyújt arra, hogy a megállapodásokban nem szereplő gazdálkodók éljenek előhaszonbérleti jogosítványaikkal, ha ezek a jogosítványok azonos vagy kedvezőbb bérleti feltételeket nyújtanak számukra a megállapodásokban rögzített bérlőkhöz képest. Ha valaki ténylegesen él előhaszonbérleti jogával, elviheti a földet az eredetileg szerződő bérbevevő elől, így a tulajdonosok is kénytelenek tudomásul venni, hogy a kiszemelt bérlő helyett más használja majd területeiket (például a helyben lakó szomszéd előnyt élvezhet a „szimpla” helyben lakó, illetve a 20 kilométeren belül gazdálkodó földműves vagy termelőszervezet előtt).

Az előhaszonbérleti jogosultaknak ilyen esetekben nincs jogi eszköz a kezükben, hiszen még a gyakorlott jogászoknak is sok nehézségbe ütközne bebizonyítani egy-egy feles bérleti szerződésről, hogy az színlelt. Ráadásul a szerződő felek nyilvánvalóan nem fognak egymás ellen beszélni, hiszen érdekeik valamilyen szinten közösek.

A jelenlegi szabályozás szerint a haszonbérleti szerződéseket kötelezően ki kell függeszteni a föld fekvése szerinti önkormányzatnál, valamint a kormányzati portálra is fel kell azokat tölteni. A tizenöt napos kifüggesztési idő alatt az előhaszonbérleti jogosultak – egyébként teljesen jogszerűen – elfogadó nyilatkozatot tehetnek és ily módon ők kerülnek az eredeti bérlő helyére.

A feles bérletnek nevezett földhasználati szerződésnél viszont nincs szükség kifüggesztésre, így e jogi megoldásnál olyan veszély sem lép fel, hogy mások viszik el az eredeti bérbevevők elől a földeket. A feles bérlet régóta meglévő földhasználati szerződéstípus, de itt jóval erősebb bizalmi viszony szükséges a felek között. Ez az oka annak, hogy e szerződéseket nem szükséges kifüggeszteni, ráadásul három év feles bérleti művelés után automatikusan előhaszonbérleti jogosulttá válhat az addigi feles bérlő.

Persze a trükközésnek vannak hátrányai is, amelyek főleg a földtulajdonosokat sújthatják. Alapvető különbség a feles bérlet és a haszonbérlet között, hogy utóbbinál előre rögzíti a földtulajdonos és a gazdálkodó, hogy a bérbeadó milyen összegű pénzt vagy milyen mennyiségű terményt kap a gazdasági év végén. A feles bérletnél ezt nem lehet előre rögzíteni, hiszen ilyenkor a földön megtermett termény felét vagy meghatározott hányadát természetben kapja meg a tulajdonos.



Probléma lehet ugyanakkor a tulajdonosok számára, hogy az így megtermett terményt nem adhatják el saját őstermelői igazolványukkal még akkor sem, ha egyébként folytatnak őstermelői tevékenységet, hiszen az így kapott termény nem minősül saját előállításúnak. Ha pedig a szerződésre fittyet hányva feketén pénzben kapják meg az eltitkolt bérleti díjat, az később komoly adóhatósági ellenőrzésekhez és bírságoláshoz vezethet. Ha ez bebizonyosodik, a hatóság a szankciókkal a földtulajdonosokat sújtja, akik szerződéses garanciák hiányában nem tudják érvényesíteni káraikat a bérbevevőkkel szemben.

Másik nagy eltérés az időjárási kockázat, hiszen a tulajdonos a földön a feles bérlő tudása szerint megtermelt termény meghatározott hányadát kapja. Az időjárás akkor is közbe szólhat, ha egyébként tehetséges termelőhöz került a terület. Noha az is tény, hogy a haszonbérleti szerződéseknél is van mód haszonbér mérséklésre, de ez csak kivételes esetben, szabályozott törvényi garanciák mellett lehetséges. Ha a földtulajdonos nincs jelen a betakarításkor, akkor a bérlője akár át is verheti, és a csalást a tulajdonos később szintén nem tudja majd bebizonyítani.

A hátrányokat számba véve lehet, hogy jobban járnak a földtulajdonosok és sok kényelmetlenségtől óvják meg magukat, ha haszonbérleti szerződés formájában, legális jövedelmet szerezve adják bérbe területeiket – vélik földpiaci elemzők. Tulajdonosi szempontból jobb így eljárni akkor is, ha a használatba adott föld nem az eredetileg elképzelt bérlőhöz kerül, ha valakik a kifüggesztési idő alatt élnek előhaszonbérleti jogukkal.


 

Címlapon, most

Idén is lendületben a Hungrana (x)

A tulajdonosi elvárásokat is túlszárnyalta a Hungrana.

Sorsfordító évek előtt áll a hazai agrárium (x)

A hosszú távú versenyképesség a cél.

A józan középút képviselője (x)

A CLAAS középkategóriájú ARION mellett döntött a Máriás ’97 Kft.

Új vezető a Hungranánál

Reng Zoltán a Hungrana színeiben folytatja.

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ