JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!
Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!
Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!
Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
A törzsültetvények a gyümölcsszaporítási rendszer kiemelkedően fontos részei - írja a Nébih. Amikor biológiai alapokról beszélünk, akkor elsősorban ezekre, a szaporító-alapanyagokat előállító növényállományokra gondolunk. Azok állapota, megbízhatósága (mind a fajtaazonosság, mind a kórokozómentesség tekintetében) nagyban meghatározza a gyümölcsfaiskolákból kikerülő ültetési anyagok minőségét. Éppen ezért évente ismétlődő hatósági ellenőrzésük is elengedhetetlen.
A szakmai jogszabályok részletesen előírják a létesítés, a minősítés és a fenntartás során szükséges szaporítóanyagfelügyeleti ellenőrzések követelményeit, amelyek a növényegészségügyi vizsgálatokkal és ellenőrzésekkel együtt komplex rendszert alkotnak. A törzsültetvények szaporítóanyagfelügyeleti szemléin felvett, évente aktualizált adatai képezik a Nébih hivatalos nyilvántartásának alapját.
A szemlékről általánosságban
A szemlék során a Nébih foglalkozik a tételeknek a nyilvántartások és területi jelölések szerinti beazonosíthatóságával, a fajtaazonossággal és fajtatisztasággal, az anyanövények és növényállományok ápoltságával, kondíciójával, szaporítóanyaghozamával. Mindezeket, valamint az évenkénti anyanövényszám-változásokat jegyzőkönyvben rögzítik, ezen adatok ismeretében állapítható ugyanis meg, hogy a tételek alkalmasak-e továbbszaporításra.
Különösen fontos a minősítéshez szükséges adatok felvétele az új tételek esetében. Amikor a növények fejlettsége és állapota megfelelő a fajtaazonosság, fajtatisztaság elbírálásához, akkor lehet a növényeket továbbszaporításra felhasználhatónak minősíteni. Mindezekhez közvetlen és közvetett információkat használunk fel: a növényeken látható fajtabélyegek és a kategóriának megfelelő jelölések (Bázis címke, kísérő származási igazolvány, tartós ("fémszám") jelölés) megléte, a fajtakitermesztésben és a többi törzsültetvény szemléi során szerzett információk.
A Nébih szakemberei az ellenőrzésekhez kapcsolódva szinte minden esetben tartanak szakmai konzultációt is. Ilyenkor fejlesztési javaslatokat tesznek, ugyanakkor a hatóság is sokat tanul a termesztők tapasztalataiból és az ültetvényekben látottakból.
A 2020. évi törzsültetvény-szemlék tapasztalatai
Idén június 8 és július 9 között került sor a szemzőhajtástermő, a vegetatív alanytermő, a bogyósgyümölcsű és alany magtermő törzsültetvényszemlékre. Mivel a szaporító-alapanyagok közül a szemzőhajtások felhasználása történik a legkorábban (július végén kezdődik a szemzési időszak a hazai faiskolákban), ezért a helyszíni bejárások során elsősorban ezekre az ültetvényekre koncentráltak.
Pest, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod, Csongrád-Csanád, Békés, valamint Győr-Moson-Sopron megyékben összesen 17 certifikált szemzőhajtástermő, 12 vegetatív alanytermő, 1 certifikált bogyósgyümölcs szaporítóanyag-termő, valamint a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet 4 kutatóállomásán található prebázis és bázis törzsültetvények ellenőrzése zajlott le. A vizsgált törzsültetvények többségében nagyszámú (akár több száz) tételt tartanak fenn és szaporítanak tovább.