JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!
Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!
Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!
Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
Először is a keleti blokk országaiban sokkal csekélyebb a klímaérzékenység, mint a nyugati országokban - írja a klímaszakértő az angol nyelvű portálon. Ennek praktikus oka van: az itteni választópolgároknak nagyobb gondjaik is vannak a klímánál, amit a politikusok pontosan érzékelnek. Éppen ezért ebben a blokkban gyengébbek a zöld pártok is, amit a legutóbbi európai választások során megválasztott zöldpárti képviselők száma is mutat.
A keleti blokkban még mindig akkora a szegénység, hogy a pártok léte az energiaárak alakulásán múlhat. Például Orbán Viktor 2014-es választási győzelméhez vastagon hozzájárult az, hogy az energiára fordított lakossági kiadásokat jelentősen csökkentette, de más országokban is erősen fogják a fűtés- és az üzemanyagárakat. Míg egy átlagos európai háztartásban a jövedelem 4 százalékát költik energiaellátásra, addig ez Magyarországon 7 százalékot tett ki a rezsicsökkentés előtt, most visztont már csak 5 százalékosra tehető. Lengyelországban még mindig a jövedelmük 8 százalékát fordítják energiahordozókra a lakosok, és Csehországban is 7 százalékos ez az arány.
És akkor még csak az átlagos fogyasztóról beszéltünk, a szegényebb néprétegek életében sokkal súlyosabb a helyzet - int Bart István. Morawiecki, Babis és Orbán támogatóinak zöme éppen ezért ezekből a társadalmi rétegekből kerül ki. Orbán a Tanács szavazása után jelezte, hogy az éghajlatváltozási célokat oly módon kell elérni, hogy az ne befolyásolja a magyar háztartások energiaköltségeit, és ez az EU finanszírozását is igényli. Morawiecki hasonlóképpen vélekedett: a 2050-es klímasemlegességi célokat csak akkor lehet elérni, ha azokhoz "konkrét kompenzációs csomagok is kapcsolódnak".
A kormányfőkhöz hasonlóan tehát az EU-nak is egy "populista" eszközhöz kell nyúlnia Kelet-Európában. Bart István ezt a következőképpen képzeli el: az EU egy új európai éghajlati szolidaritási alap révén közvetlenül támogassa a keleti blokk legszegényebb háztartásainak energiaköltségeit.
- írja a klímaszakértő, hozzátéve: a közvetlen kifizetések gyakorlatilag immunisak a korrupcióra. Vagyis egy ilyen intézkedéssel az éghajlatváltozási szolidaritási alap nemcsak a korrupció csökkentéséhez járulhatna hozzá, hanem az EU is népszerűbbé válna a választók körében. Így végeredményben elérhető lenne az is, hogy Kelet-Európa csatlakozzon a 2050-re kitűzött klímavédelmi célokhoz.