Szedlák Levente vagyok, 2019 ősze óta az Agrárszektor újságírója. Valamennyi fő témakörbe beleártottam már magam, de a legszívesebben régi és új gépekről, drónokról, robotokról és agrárgépészeti innovációkról írok.
Az idei, rendkívüli aszály hatására ismét fellendülhet a cirok termesztése Magyarországon.
Elkerülhetetlen, hogy az élelmiszerek előállításának megnövekedett költségei megjelenjenek a fogyasztói árakban.
Bukhatják a megítélt támogatást azok, akik határidőre nem készülnek el a tervezett beruházással.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint további áremelkedések várhatóak a lisztek és a pékáruk frontján.
Elképesztően népszerűek lettek a precíziós gazdálkodást lehetővé tevő gépek a magyarok körében.
Egyre népszerűbb a magyarok körében a sütőtök, ősszel szinte minden újságban, magazinban van ilyen recept.
Komoly oka van annak, hogy miért a sajtok, tehéntúrók, tejek és joghurtok drágultak meg a leginkább.
Nehéz helyzetben vannak a magyarországi cukorrépa-termesztők, miközben óriási lehetőségek rejlenek az ágazatban.
Hiába kiváló minőségű az idén készített magyar méz, nem pörög a felvásárlás, de a kivitel se.
Még nem lehet hátradőlni a betakarítás után, gondoskodni kell a termény megfelelő tárolásáról is.
Az agráriumban tapasztalható áremelkedések nagyobb tudatosságra, előre tervezésre ösztönzik a termelőket.
Több mint száz terméknél éltek már az élelmiszergyártók a napraforgó-étolaj helyettesítésének a lehetőségével.
Kegyetlenül megdrágultak Magyarországon a zöldségek, és hol van még az áremelkedések vége?
Brutálisan megnőttek Magyarországon a mezőgazdasági termelés költségei, még Európa többi országához képest is nagy a drágulás.
Elképesztő, mennyibe kerülnek most a szezonális gyümölcsök a hazai boltokban, piacokon.
Az erdei gombagyűjtésnek is megvannak a maga szabályai, amelyeket be kell tartani.
A következő években rendkívüli módon meg fogja érni a magyar gazdáknak a lucerna termesztése.
Óriási a bizonytalanság az ágazatban, kérdéses, hogy lesz-e elég műtrágya a következő szezonra.
A 2023-as év nagyon nehéz lesz mind a termelőknek, mind a gyártóknak, mind a fogyasztóknak.
Egyre nagyobb a dióültetvények és a bodzások területe Magyarországon, míg az almáé és az őszibaracké egyre fogy.
A kender az emberiség egyik legősibb és legsokoldalúbb kultúrnövénye, amely napjainkban újra felkapott lett.
Vannak olyan kerti fásszárú dísznövények, melyek fűszerezésre is alkalmasak lehetnek.
Válogatnak az ügyfelek között a bankok: 2026 a pályázatok finanszírozásáról fog szólni.
Ezek voltak 2025 legerősebb mondatai az Alapvetés podcastban, ahol hétről hétre a szakma nagy neveit, komoly szakértőit láttuk vendégül.
Fordulópont előtt az agrárium és az élelmiszeripar – mire számíthatunk idén, 2026-ban?
