Egyre több magyar gazda mondhat le erről a gyümölcsről: sok ültetvény eltűnhet
A következő öt évben teljesen átalakulhat a gyümölcstermesztés Magyarországon?
Szedlák Levente vagyok, 2019 ősze óta az Agrárszektor újságírója. Valamennyi fő témakörbe beleártottam már magam, de a legszívesebben régi és új gépekről, drónokról, robotokról és agrárgépészeti innovációkról írok.
A következő öt évben teljesen átalakulhat a gyümölcstermesztés Magyarországon?
Átalakulhat az élelmiszerek összetétele.
Még minden adott egy kiváló szójaterméshez.
Idén akár rekordtermés is lehet kukoricából.
Kiváltható, de nagyon nem mindegy, mivel és mennyiért.
Az ország keleti felében rosszabb a helyzet, mint a nyugatiban.
Ezeknek a kritériumoknak kell megfelelni.
A jövőben sem hagy fel a traktorgyártással a Renner Bt.
Durván megugrott az egyes növényvédőszerek értékesítése az elmúlt időszakban.
Elképesztő pénzek és lehetőségek vannak benne.
Nyugatról kelet felé haladva egyre nagyobb a baj.
Uniós viszonylatban a középmezőnyben van Magyarország.
A gépesített magyar mezőgazdaság első évtizedeinek emlékeit őrzik Mezőkövesden.
Lesz elég tojás húsvétkor, csak nem mindegy, mennyiért.
A száraz, aszályos nyár rányomta a bélyegét a 2021-es bortermésre.
Fel kell készülni a kihívásokra.
Egyre népszerűbbek a bioélelmiszerek az Európai Unióban.
Van-e még Magyarországon a csigaágazat?
Praktikus szempontok határozzák meg a magyar gazdák döntéseit.
Aggasztóan kiszáradtak a hazai szántóföldek.

A szerb mezőgazdaságban még a magyarnál is gyengébb fizetések vannak, 200 és 440 ezer forint közötti sávban mozognak az átlagbérek.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.