2017. január 20. péntek Fábián, Sebestyén

Hírek - Terménypiac

Sorozatos tragédiákat okoz nálunk a meggy

Harminc százalékkal kevesebb meggyet szüretelhetnek le az idén a termelők a kora tavaszi fagykárok miatt. A meggy értékesítése évről-évre súlyos tragédiákhoz vezet, mert nincs árkonszenzus a termelők és a feldolgozók között, ezért a felvásárlók „lobbitevékenysége” rendszerint ellehetetleníti a gazdálkodókat. A nagyobb termelők kilónként 200 forintos ár alatt az idén nem akarják eladni a meggyet.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre


Kétharmadára esik vissza az idén a tavalyihoz képest a hazai meggytermés a tavaszi fagyok miatt – véli az ország nagyobb meggytermesztőinek becsléseire alapozva a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN). A hazai összes meggytermés 60 százalékát adó észak-kelet-magyarországi gyümölcsösök virágainak fele ugyanis elfagyott, míg Pest megye déli részén - különösen Ceglédbercelen és Dánszentmiklóson - szinte totális volt a fagykár, legfeljebb a fák koronáin maradtak meg a virágok. Van olyan gazdaság, ahol a 60 hektáros meggyesen jó, ha 60 kilogramm gyümölcs terem – teszi hozzá közleményében a társaság.

A németországi feldolgozók most járják az országot, de várhatóan csak ezután kezdenek az árakról gondolkodni – közölte Apostol János, az MKSZN szakértője. A nagyobb termesztők véleménye szerint az idén 200 forintos kilónkénti ár alatt semmiképpen sem szabad eladni a meggyet, mert a termelőknek nem lenne gazdaságos az értékesítés. A részleges fagykár miatti terméscsökkenés hatására ugyanis az önköltség is növekedett.


Az árkérdés azért is fontos tényező a hazai piacon, mert évek óta súlyos tragédiákat okoz a meggy értékesítése, amelyből az alma után a második legnagyobb ipari mennyiség termel – fogalmaz az MKSZN. A feldolgozók „különféle lobbitevékenységek következtében” a meggyet olyan alacsony áron vásárolják meg, amely a termelőket gyakorlatilag évről évre ellehetetleníti.

A több éve húzódó megállapodás híján a magyar meggyterelők kényszerpályán mozognak, kiszolgáltatva magukat a nemzetközi nagy konszerneknek. Az idei cseresznye- és meggytanácskozáson sem született árkonszenzus, pedig Kasztovszky Zoltán, az MKSZN ügyvezető igazgatója szerint külföldön létezik már erre jó gyakorlat. A franciáknál például a feldolgozók és a termelők közösen végeznek termésbecslést, és állapítanak meg fix felvásárlási árat, amellyel önmaguk szabályozzák a folyamatot. Pontosan ezért kérte fel a minisztérium a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát arra, hogy dolgozzon ki egy ehhez hasonlóan jól működő rendszert – tette hozzá Kasztovszky Zoltán.


 

Címlapon, most

Közös imán könyörgött esőért Trump új agrárminisztere

Lázár: az éttermi üditők kisebb áfájáért is lobbiznak

A nemzetgazdasági tárca gyűjti az információkat.

A biogazdálkodásra esküszik a Takarékbank

Együttműködési megállapodást írt alá a pénzintézet és a biokultúra szövetség.

Energiafűzzel váltják ki a gázfűtést

A közintézményeket fűtik így Kenderesen.

A CLAAS keskeny nyomtávú NEXOS traktorainak újabb generációja (x)

Kicsi, fordulékony és nagy teljesítményű.

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ