Agrárszektor: Kik jelentkeznek ma állatorvos-tudományi képzésre?

Sótonyi Péter: A hallgatók összetételén visszatükröződik a vidéki és a városi életforma átalakulása. Amikor én végeztem, akkor 100 hallgatóból 8-10 volt a lány, most pedig 75. A 90 végzett hallgatóból pedig alig 16 akar haszonállatokkal foglalkozni. A többség a kedvtelésből tartott állatokra specializálódik. Köszönhető ez az állatállomány csökkenésének és koncentrálódásának, de maga a vidéki életforma is sokat veszített a vonzerejéből. Ugyanakkor azt is meg kell értenünk, hogy a társállatok egyre nagyobb szerepet játszanak az emberek életében. Egy 75 éves néninek éppen olyan fontos - ha nem fontosabb - a macskája, mint egy gazdának a disznója. Egy macska megműtéséért akár 30 ezer forintot is kifizet a tulajdonosa, míg a disznót inkább levágják. Ugyanakkor állományszinten olyan hatalmas gazdasági károkat tud okozni egy járvány, ami nagyságrendekkel múlja felül a nénit ért kárt, amikor elveszíti a kedvencét. Tehát mindkét területen jelentkeznek olyan piaci igények, amelyeket felelősséggel ki kell tudni szolgálni. Azt is látnunk kell azonban, hogy a gazdasági  haszonállatokkal foglalkozó orvosok zöme lassan nyugdíjba vonul. A gazdaságok viszont csak akkor tudják visszacsábítani és megtartani a fiatal generációt, ha biztos egzisztenciával kecsegtetik őket.

A professzor a poroszosan alapos, általános képzésben hisz

A: Milyen fizetésre számíthat egy kezdő állatorvos?

S.P.: Ezt nehéz megmondani, helyszíntől, állatfajtól, egyéni adottságoktól erősen függ. Kezdőként jellemzően keveset keresnek. Később, amikor megnyitják önálló praxisukat, akár a milliós nagyságrendet is elérheti a havi jövedelmük. De nem ezzel magyarázható a hatszoros túljelentkezés. Az egyik ok mindenképpen az lehet, hogy gyermekként szinte minden ember szereti az állatokat, és sokunkban ez a szeretet és a tenni vágyás megmarad. Egyetemünknek kiváló a presztízse. Most is 440 pont körül várható a felvételi ponthatár, ami magasabb, mint az orvosegyetemek átlaga. A képzés rendkívül átfogó.A hallgatók valamennyi állatfajból megkapják azokat az ismereteket, amelyekkel minden szakterületen helyt tudnak állni: hol kórboncnokok, hol sebészek, hol belgyógyászok, amit éppen az adott helyzet megkövetel tőlük. A specializációra, a 12-féle szakállatorvosi képzésre csak később kerülhet sor,  miután a gyakorlatban már ledolgoztak 3-4 évet.

A társállatok már jóval több figyelmet kapnak

A:Mennyire lehet gyakorlatias a képzés, ha ennyire átfogó?

S. P.: Az 5 éves képzés valóban alapjellegű, amit szükségesnek is tartok, majd azt egy félév gyakorlat követi, amikor 4 hetes turnusokban látogatják a hallgatók a különböző állatfajokkal foglalkozó gazdaságokat, illetve klinikákat, valamint a Nébih munkájába is bepillanthatnak. De már a negyed-ötödéves hallgatók is minden héten egy napot gazdaságban töltenek, ami jelenthet egy partnercéget, vagy a nemrég sikeresen felújított saját tangazdaságunkat. A nyári gyakorlatokon szintén állatfajonként ismerkedhetnek a szakma kihívásaival. Idén bevezettük a hetesi gyakorlatot is. Ez abból áll, hogy félévente egy teljes hetet haszonállatok mellett kell eltöltenie a diáknak. Így nem fordulhat elő, hogy nem tudja, mennyit iszik egy ló, vagy nem mer belépni a szarvasmarhához. A hetesi gyakorlatot éppen amiatt indítottuk el, mert az ideérkező hallgatóság túlságosan eltávolodott már a gazdasági haszonállatoktól. Másrészt ennek anyagi feltételeit is csak azután tudtuk megteremteni, hogy az egyetem újra visszanyerte a függetlenségét. Nagy segítséget jelent a gazdálkodásunkban, hogy a diákok kétharmada külföldről érkezik. Ők fejenként és évente 11 ezer eurót hagynak itt, ami nem jelenti azt, hogy automatikusan végeznek is. A magyar diákok egyötöde, míg a külföldiek harmada morzsolódik le az évek során. Nagyon fontosnak tartom a kultúrák találkozását és az egymástól való tanulást. Szeretnénk elérni, hogy minden diákunk kimehessen legalább egy félévre külföldre tanulni. Szerencsére a szakmában nem jellemző az elvándorlás, a végzettek itthon is megtalálják a számításukat.

Ismerni kell az állatot ahhoz, hogy gyógyítani tudd

A:És van hatása a hetesi gyakorlatnak, meg tudták szerettetni a diákokkal a termelést?

S. P.: Tavaly a gólyatáborban megkérdeztem a leendő elsőéveseinket, hogy hányan szeretnének haszonállatokkal foglalkozni. A 110 hallgatóból 12-nek volt ez a szándéka, az év végén viszont már 26-an tették fel a kezüket. Reális célnak látom, hogy az ötéves képzés alatt legalább megduplázzuk a mezőgazdaság iránt érdeklődők számát, és a végzősök harmada ezen a területen helyezkedjen el.

A.: Milyen veszélyek leselkednek ma az állatállományra, mások ezek, mint 20-30 évvel ezelőtt?

S.P.: A globalizáció, a népesség és a mobilitás növekedése felgyorsította a fertőző betegségek terjedését a világban, ma sokkal gyorsabban alakulhatnak ki járványok, mint azelőtt. Erre társadalmi szinten is nagyobb figyelmet kell fordítani. A nagyüzemi állattartás elterjedése szintén magával hozott néhány olyan stresszfaktort, ami legyengíti az állomány természetes ellenálló képességét. Ugyanakkor felelőtlen magatartásnak tartom a gyógyszerek hozamfokozóként való adagolását, márpedig - a tiltás ellenére - ez ma is jelen van az üzemi gyakorlatban. Az antibiotikumoknak megvan a maguk helye és szerepe a gyógyászatban. A megelőző jellegű gyógyszerezésnek - a rezisztencia potenciális kialakulása miatt - óriási humán-egészségügyi kockázata is van. Állatorvosként felelősséggel tartozunk nemcsak az állatokért, hanem az emberekért is.