2019. december 16. hétfő Etelka, Aletta

Hírek - Agrárpénzek

Az agrártámogatási rendszer éppen annyira gátolja, mint segíti a generációváltást

Vonzóvá teszi a szakmát, hogy a támogatásoknak köszönhetően mesterségesen jövedelmezőbb képet mutathat magáról a valóságosnál, ugyanakkor egy sor életképtelen gazdaságot és nyugdíjjal nem rendelkező idős gazdát is "termelésben" tart. Ebben persze az adókedvezmények és egyéb adóoptimalizáló stratégiák is ludasak. Körbejártuk a témát.
 
 

Franciaországban attól tartanak, hogy 2026-ra már minden második termelő nyugdíjas lesz, Magyarországon tavaly 6,1 százalékot tett ki a 35 évnél fiatalabb gazdák aránya: 10 év alatt 0,7 százalékpontot romlott a mutató. Az új generáció termelésbe való belépését alapvetően két tényező akadályozza:

  • 1. a földhöz jutás nehézségei
  • 2. a termelés alacsony jövedelmezősége

Föld és támogatás

Franciaországban is probléma, hogy sok gazda bérli a területet, így az nem örökölhető a fiatalabb generáció számára, míg mások, akik átadhatnák, ezt mégsem teszik meg. Az érzelmi okokon kívül - hiszen nehéz átadni egy élet munkáját - komoly anyagi érdekek is állnak amögött, hogy az öregebb generáció belekapaszkodik a földbe.

A közvetlen támogatások ugyanis több bevételt jelentenek a számukra, mint amennyi a nyugdíjuk lenne.

Ezért még mindig sok olyan gazda "foglalja le" földeket, akik "látszattermelést" végeznek, legfeljebb az önellátás szintjéig jutnak el. Magyarországon az őstermelők száma - akiket az egyéb önálló vállalkozók között tart nyilván a Statisztikai Hivatal - több százezerre tehető, egyéni vállalkozókkal együtt 422 ezer egyéni gazdát tartottak nyilván 2016-ban. (Az összes magyar vállalkozás 27 százaléka mezőgazdasági üzem.) Beszédes adat, hogy a KSH 2016. évi összeírásában a 4000 standard termelési értéket (STÉ) sem éri el 320 ezer vállalkozás, miközben a fiatal gazda pályázatokban az életképes vállalkozás alsó határát 6000 STÉ-nél húzta meg a kiíró.

Ezek a vállalkozások 226 ezer hektárt foglalnak le a 4,6 millió hektár magyar földvagyonból, azaz annak öt százalékát. Ők csak akkor szállnak ki a "termelésből", ha a föld bérbeadásával többet kereshetnek, mint a támogatásokon.

2018-ban az átlagos földbérleti díj 56 ezer forint volt egy hektár szántón, de nagy a szórás. A gyenge termőképességű (15 AK alatti) földeken sokkal többet lehet keresni támogatásokkal, mint a bérleti díjjal, hiszen csak területalapon 75 ezer forint érkezik a számlára, amit egyéb támogatásokkal (természeti hátránnyal érintett terület, agrár-környezetgazdálkodás, ökogazdálkodás, őshonos állat tartása stb.) a többszörösére lehet emelni.



Az alábbi ábra csak a támogatások és a mezőgazdasági üzem összes jövedelmének arányát érzékelteti, az egyéb agrárkedvezmények nincsenek benne. Jól látszik, hogy egy átlagos gazdaság bevételeinek felét az agrártámogatások teszik ki. A magas támogatási szint egyik okaként az egyéb gazdasági szférákban elérhető magasabb jövedelmet szokták említeni. Ha így nézzük, a támogatás vonzóbbá teszi a fiatalok számára a szakmát, hiszen javítja a jövedelmezőséget.

Méret és jövedelmezőség

Támogatásokkal valójában sokkal több gazdát és sokal nagyobb területet tartunk a rendszerben, mint a fent említett 320 ezer gazda és 226 ezer hektár.

A következő költségvetési ciklusban az uniós közvetlen kifizetéseket igénylőnként 100 ezer eurónál befagyasztanák, és 60 ezer euró felett fokozatosan csökkentenék a kifizetett támogatást. Ez azt jelenti, hogy már 260 hektáros méret felett elkezdődnek az elvonások és a 440 hektár feletti méretű gazdaságok nem kapnak közvetlen kifizetéseket.

500 hektárnál nagyobb gazdaságból alig 1300 darab van az országban, velük szemben áll az a mintegy 360 ezer őstermelő, akik nem érik el az "életképes" üzemméretet, azaz a 6000 STÉ-t. Őket fogja "termelésben" tartani a támogatási rendszer. 

Magyarországon így oszlik meg a 4000 STÉ-t meghaladó üzemek száma az egyes termelésiérték-kategóriák között (sajnos pont 6000 STÉ-s kategória nincs az összesítésben). Ne feledjük, a cégek nagyobb területen, több emberrel dolgoznak, csúnya dolog lenne, ha nem termelnének sokkal nagyobb értéket, mint az egyszemélyes gazdaságok.

A NAIK AKI tesztüzemi adatai alapján az egyéni gazdaságok kisebb méretük ellenére is jövedelmezőbbek tudnak lenni a nagyoknál, ugyanis kevesebb hitelt cipelnek és kevesebb munkaerőt foglalkoztatnak, azonkívül kevésbé foglalkoznak nagy tőkeigényű állattartással, például tejtermeléssel vagy sertéstartással, továbbá kevésbé hajlamosak biztosításokat kötni, beruházásokat indítani és ismeretlen technológiákba invesztálni.

Vagyis az egyéni gazdák a kis befektetéssel járó, kevés munkaerőt igénylő, elfogadható árbevételt és magas támogatást hozó tevékenységeket részesítik előnyben, ezekkel megfelelő jövedelemszintet realizálnak.

Franciaországban a gazdák átlagosan havonta 1250 eurót (415 ezer forintot) keresnek, és szép számmal akadnak köztük kifejezetten tehetősek is. Gazdálkodni tehát érdemes - hazánkban is -, ez akár vonzóvá is tehetné a szakmát a fiatalok szemében. Kár, hogy az agrártámogatási rendszer inkább fékezi, semmint segíti a generációváltást - és ebben vastagon benne vannak az adókedvezmények is.

Az adóoptamilizáló, nyugdíjjal nem rendelkező gazdatársadalom nem feltétlenül rendelkezik tartalékokkal idős korára, ami lehetetlenné teszi a kilépésüket a termelésből.

Szerencsére több kedvező folyamat is elindult ennek ellensúlyozására. A következő költségvetési ciklusban a nemzeti boríték 2 százalékát csak a fiatalok támogatásaira lehet felhasználniuk a tagállamoknak. Magyarország elindult azon az úton, hogy rendet tegyen az agráradózásban, amihez előbb a családi vállalkozást kell a kapcsolt működési formáktól megtisztítani. Sokan fognak bosszankodni miatta, hogy kettős könyvelést kell vezetni a családban, ám az adókedvezmények megmaradnak. Lesz tehát látható jövedelem, és némi nyugdíjalap is, bár nem sok. Ha elég jövedelem marad a gazdaságban, akkor kitermelhető belőle annyi tartalék, ami megalapozza a generációváltást. Úgy tűnik, hogy ezt a jövedelmet a jövőben is kisebb részben a piac, nagyobb részben a társadalom fogja előteremteni.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu