A tárcavezető megjegyezte, hogy Magyarországon 87 ezer hektár termőföld öntözhető, csupán 2 százaléknyi, miközben a nyugati országok átlaga 8 százalék körüli. Az igények felmérése alapján 2022-re 200 ezer hektárra növelhető az öntözött terület nagysága. Elsőként azokat a területeket öntözhetik, amelyek rendelkeznek kiépített, de nem működő infrastruktúrával. 2030-ra már a 400 ezer hektárt is elérheti az öntözött területek nagysága, mivel a kormány hosszabb távon, 10 éven át évi 17 milliárd forintot biztosít az infrastruktúra további fejlesztésére. Az új nyomvonalú öntözőcsatornák tervezése és a közbeszerzési eljárások már megkezdődtek - mondta Nagy István.

Sürgette emellett újabb nagy víztározók kijelölését, a gazdáknak pedig azt ajánlotta, hogy a költséges öntözési berendezések telepítésekor tömörüljenek öntözési közösségekbe és pályázzanak állami támogatásra. Kifejtette, Magyarország több vizet enged ki a szomszédos országokba, mint amennyit befogad tőlük, ezért a vízgazdálkodás előtt nagy lehetőségek állnak.

A miniszter kiemelte emellett az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 5 milliárd forintos tőkeemelését és a finanszírozási eszköztár kiterjesztését. Az ösztönző intézkedéseket azzal indokolta, hogy az agrárvállalkozások elindítása és működtetése a hosszú termelési ciklusok, az időjárási kitettség, a termés és a kereslet ingadozása miatt tőkeigényes, hiteligényük ezért jelentős. További támogatásokat lát indokoltnak emellett a tudásátadás és az agrárdigitalizáció ösztönzésére, valamint a beruházási lendület fenntartása érdekében a következő uniós támogatási ciklusig.

Nagy István arra számít, hogy a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége a beruházásoknak köszönhetően már jövőre javul, a munkaerőhiány ugyanakkor kevésbé érinti, hiszen az agrárpályázatok elsősorban nem a munkahelyteremtést célozzák, hanem a korszerű technológiák bevonásával a munkaerő kiváltását. A mezőgazdaság - tette hozzá - számolhat munkaerőtartalékkal, és ezt az idénymunkáknak és a kézimunkaigényes ágazatoknak ki is kell használniuk.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke kiemelte a Magyar méhészeti program éves támogatási keretének emelését is 788 millió forintról 1,36 milliárd forintra, ugyanakkor az uniós szintű piacvédelmet hiányosnak ítéli. Az EU-nak - tette hozzá - ki kell nyilvánítania, hogy a gyantaszűrt készítmény nem méz, nem tartalmaz értékes anyagokat, megtéveszti a vásárlókat.