Horgászok figyelem! - Egy X miatt is bírságolnak

Vegzálnak vagy a rapsicokra hajtanak?

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Első alkalommal figyelmeztetést, másodszorra viszont már halvédelmi bírságot kaphatnak azok a horgászok, akik nem ikszelik be horgászatuk megkezdését az idéntől hivatalos okmánnyá vált, állami fogási napló naptároldalán. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az új naplóval növelte a horgászok adminisztrációs terheit, és például arra is kíváncsi, ki mely napokon nem horgászik vagy mely napokon nem fog halat. A VM és több halgazdálkodásra jogosult szervezet szerint a többletadminisztráció hozzájárulhat ahhoz, hogy hatékony halászati őrzéssel meg lehessen szüntetni a "szabadrablást" a vizeken. Számos horgász viszont úgy véli, hogy a tárca értelmetlen előírásokkal vegzálja a nagy többségben lévő, tisztességes horgászokat, illetve felesleges vitáknak "ágyaz meg" a horgászok és az ellenőrök között. A VM a feszültségeket úgy tompítaná, hogy egy rendeletmódosítással bizonyos szigorításokat már a napokban visszavon.

Nem csak a kifogható őshonos halfajok körét, méretkorlátozását és fajlagos fogási tilalmi idejét szigorította az idéntől a VM az elmúlt évben elfogadott halgazdálkodási törvény novemberben megjelent végrehajtási rendeletében (vhr), hanem jelentősen módosította az úgynevezett fogási napló státusát és adattartalmát is.

A fogási napló - elnevezésének megfelelően - eddig alapvetően azt a célt szolgálta, hogy a horgászok a hatályos előírások szerint bejegyezzék a darabszám vagy mennyiségi korlátozás alá eső halfajokat, ha egy-egy horgászat alkalmával fogtak ilyeneket. A tavalyig általánosan alkalmazott fogásinapló-típust a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) dolgozta ki több évtized alatt, és azt alapvetően a vízterületek hasznosítói adták ki.

Az idéntől azonban a VM az eddigi "egyszerű" fogási naplót beemelte a halfogásra jogosító, hivatalos okmányok közé, ahová mostanáig az általános állami horgászjegy és az egy-egy vízterületre érvényes, konkrét területi engedélyek tartoztak. Ezzel párhuzamosan a napló állami dokumentummá vált, kiadását pedig a megyei kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságai vették át, bár a forgalmazásban többnyire nem vesznek részt, hanem azt szerződéses alapon a vízhasznosítók, a horgászegyesületek, vagy például horgászboltok végzik. A fogási napló halfogásra jogosító okmánnyá minősítésének és egységesítésének legfontosabb oka a VM szerint az volt, hogy annak bejegyzései alapján hatékonyabbá váljon a halászati ellenőrzés és könnyebben kiszűrhetők legyenek a szabályokat megszegő horgászok, illetve halászok.

 

A változtatások részeként a VM növelte az adattartalmat a hivatalos okmánnyá vált fogási naplóban. Egyrészt a dokumentumot naptárral látta el, amelyet a horgászoknak kötelezően ki kell tölteniük horgászatuk megkezdése előtt. Bardócz Tamás, a tárca főosztályvezetője az agrarszektor.hu-nak elmondta, hogy a minisztérium állásfoglalása szerint a naplóban iksszel kell megjelölni a horgásznapokat. Ezt pedig minden nap meg kell tenni a vízpartra érkezés után, a horgászkészségek bevetése előtt. Más a helyzet a csónakos horgászatnál, mivel ilyenkor a horgásznak azelőtt kell ikszelnie, mielőtt a csónakjával a kikötőből elindul.

A jelenleg hatályos rendelet további követelményként előírja, hogy a horgászoknak a naptári ikszelésen túl a fogási napló egy másik, e célra rubrikázott oldalára be kell írniuk az adott vízterület nevét és egyértelmű azonosítására szolgáló, úgynevezett víztérkódját, szintén a horgászat megkezdése előtt. Ha aznap méret- vagy mennyiségi korlátozással érintett halat fognak, ide kell rögzíteniük a halak súlyát, illetve a fogás hónapját és napját (amely egyébként már a naptárban is szerepel).

Ha a horgászok nem fognak halat, a vízterület nevével és víztérkódjával ellátott sor üresen marad. Ezt a sort azonban nem használhatják fel akkor sem, ha például már a kövező napon ugyanarra a vízterületre mennek ki. Bardócz Tamás szerint ugyanis az aláírás előtt álló, egyszerűsítő vhr-módosítás megjelenéséig minden nap új sort kell nyitni a vízterület megnevezésével és víztérkódjával, természetesen a naptári ikszelés mellett. Így a fogási naplóban üres sorok sorjáznak mindaddig, amíg a horgászok bejegyzésre alkalmas halat nem fognak. Ilyenkor ugyanis ezt a naplóban - dátummal ellátva - rögzíteniük kell, így a legközelebbi alkalommal is új sort kell nyitniuk, hogy az esetleges újabb fogást az újabb dátummal bejegyezhessék.

A változások tehát úgy foglalhatók össze, hogy a horgászoknak eddig akkor kellett beírniuk a fogási naplóba, ha bejegyzésre szolgáló halat fogtak. Most viszont a naptárba ikszelniük kell, illetve a vízterület nevét és víztérkódját is be kell jegyezniük, függetlenül attól, hogy az adott napon fognak-e halat, vagy sem. További módosítás, hogy fogás esetén eddig csak a vízterület megnevezésére (és a fogási dátum rögzítésére) volt szükség, a víztérkód beírására nem. Az idéntől viszont a vízterület egyértelmű azonosítására a víztérkód bejegyzése is kötelezővé vált.

Számos horgászvélemény szerint az egy-egy vízterületre kiváltott, az esetek legnagyobb részében egész évre szóló területi engedélyek - egyes helyi speciális korlátozásoktól eltekintve - korlátlan horgászatra jogosítanak, így semmi értelme egy naptárban külön is megjelölni, hogy valaki ténylegesen mikor horgászik. A lényeges momentum ugyanis az, hogy rendelkezik horgászatra jogosító, érvényes területi engedéllyel, ezt pedig az esetleges ellenőrzésekkor az engedély felmutatásával, fogásinapló-bejegyzés nélkül is igazolni tudja.


MTI-fotó: Czeglédi Zsolt

Sokan még feleslegesebbnek és bürokratikusabbnak tartják, hogy a vízterületet és a víztérkódot a halfogástól függetlenül is be kell jegyezni. Ha ugyanis valaki fog halat, azt mindenképpen be kell írnia, tehát a vízterület és a víztérkód bekerül a naplóba a fogás dátumával és a hal súlyával együtt. Ha viszont nem akad semmi a horogra, nincs értelme semmilyen bejegyzésnek, ráadásul a vízterület nevét és víztérkódját tartalmazó üres sorok hiábavalóan foglalnák a helyet a naplóban.

Többen ráadásul aggályosnak tartják, hogy a VM miért akarja tudni, ki mikor nem horgászik és mely napokon nem fog halat. A naptárjelölésekből és a fogás nélküli beírásokból ugyanis erre is lehet következtetni, miközben a naplós beírásoknak valójában a leglényegesebbnek számító fogási bejegyzésekre kellene korlátozódnia, ahogy ez az eddig használt naplókban is szerepelt. A felesleges adminisztráció végső soron a túlnyomó többségben lévő, tisztességes horgászok vegzálásához vezethet, és abba az irányban mutathat, hogy a szabadidős, rekreációs célokat szolgáló horgászat túlszabályozottá válik - érvelnek horgászok.

A VM nem kívánja feleslegesen vegzálni a horgászokat, és nincs szó arról sem, hogy túl akarná szabályozni a fontos szabadidős tevékenységnek számító horgászatot - közölte az agrarszektor.hu-val Bardócz Tamás. Az új adminisztrációs előírásokra - tette hozzá - részben azért van szükség, hogy a fogásokról megfelelő információkat lehessen szolgáltatni a vízhasznosítók, illetve az állami felügyelet alá tartozó országos halgazdálkodási adattár számára. Másrészt a fogási naplók új bejegyzései ahhoz is hozzájárulhatnak, hogy a vízparti ellenőrzések hatékonyabbá váljanak.

A naplók hivatalos okmánnyá nyilvánításának egyik oka az volt, hogy a korábbi rendszerben a vízhasznosítókhoz csupán harminc százalékuk érkezett vissza, holott a horgászoknak a dokumentumokat a lejárat után, a következő év elején le kellett volna adniuk. Mostantól viszont komolyabb konzekvenciái lesznek annak, ha valaki az állami naplót nem juttatja vissza. Az új állami horgászjegyért a kétezer forintos alapár helyett az idén négyezer forintot kell fizetni, ha valaki a tavalyi - igaz, még nem állami - fogási naplót a február 28-i határidőig nem adta le. Ugyanígy emelt áron vehetnek a napirenden lévő rendeletmódosítás után állami jegyet azok is, akik egyáltalán nem adnak le fogási naplót.

A horgászoknak a fogott halakat eddig egy fogási naplóba kellett beírniuk, amely alapesetben a már említett, MOHOSZ által kidolgozott dokumentum volt, de egyes vízhasznosítók saját vizeikre kibocsáthattak külön fogási naplót is (és ekkor ide kérték a fogások rögzítését a MOHOSZ-napló helyett). Az idéntől viszont az állami napló vezetése mindenhol kötelezővé vált, de emellé a vízhasznosítók továbbra is kiadhatnak saját fogási naplókat is. Ez esetben a horgászoknak az adott vízterületen az állami és a saját vízhasznosítói naplót együttesen kell vezetniük, tehát ilyen esetekben kétszeres adminisztrációra kényszerülnek.

A VM az új állami napló kidolgozásakor arra törekedett, hogy figyelembe vegye a nagy vízhasznosítók igényeit - közölte a főosztályvezető. Így például a naptárat a tárca a balatoni horgászrendből vette át. Bardócz Tamás szerint a naptár mind az állam, mind a vízhasznosítók számára elengedhetetlen többletinformációkat nyújthat egy-egy vízterület horgászati szokásairól, vagy például arról, hogy a zsákmányul esett halakat hány horgásznap alatt fogták ki. Legfontosabb funkciója azonban az, hogy a naptári nap beikszelésével a horgász egyértelműen jelzi, hogy megkezdte a horgászatot, és onnantól köteles betartani a horgászatra vonatkozó szabályokat. Hasonló célokat szolgál a vízterület és a víztérkód horgászat előtti bejegyzése, amely szintén pluszadatokat nyújt a sikeres és sikertelen horgászatok számáról.

Az új információk ötleteket adhatnak ahhoz, hogy egy-egy vízterületen vagy országos szinten mire lehet szükség a szabadidős horgászat és a horgászturizmus fejlesztéséhez, amely a tárca kiemelt feladatai közé tartozik. A főosztályvezető szerint a fogási naplókban szereplő információkat nem személyenként, hanem összesített formában kezelik, hiszen a horgászok is eleve összesítve adják le naplóikat és végül ezek az adatok kerülnek a nyilvántartásokba. Tehát horgászonként ezután sem vezetnek majd külön-külön nyilvántartásokat, amelyek szakértők szerint akár adatvédelmi aggályokat is felvethetnének.

Az új adminisztrációs előírások abban is segíthetnek, hogy véget lehessen vetni a "szabadrablásnak" a vizeken - fogalmazott Bardócz Tamás. Számos vízhasznosító jelezte ugyanis a tárcának, hogy még mindig sok olyan horgász akad, aki "folyamatosan hordja fel a vízparton fogott halakat, és azokat a kocsmákban értékesíti". Ilyen horgászok - húzta alá a főosztályvezető - azok között is szép számmal vannak, akik érvényes engedélyeket váltanak ki. Akik azonban visszaélnek a dokumentumokkal, valójában rapsickodást folytatnak.

Az új bejegyzési előírások éppen azt akadályozhatják meg, hogy az engedélyekre vonatkozó szabályozást ki lehessen játszani. A VM szerint azámos eset bizonyította az elmúlt időszakban, hogy egyesek a legkülönbözőbb indokokkal igyekeztek kibújni a felelősségre vonás alól. Ha viszont a vízparton a horgászat napját, illetve a vízterület nevét és víztérkódját már a horgászat megkezdése előtt kötelezően rögzíteni kell, senki nem érvelhet például azzal, hogy valójában nem is horgászként tartózkodik a vízparton. Ha ugyanis horgászbot van nála, de a bejegyzéseket nem teszi meg, az ellenőrök már ezért is eljárhatnak vele szemben.

Bardócz Tamás szerint a VM az idei változtatások közül a naptáras bejegyzést feltétlenül szükségesnek tartja, így attól semmiképpen sem áll el. A vízterület nevének és víztérkódjának horgászat előtti rögzítésével kapcsolatban viszont utólag úgy ítéli meg, hogy egyelőre még "kevés pozitív hozadéka lehet" a horgászokra háruló pluszadminisztrációhoz képest, ezért e kötelezettséget eltörli a végrehajtási rendelet március végére tervezett, technikai módosításával. A horgászoknak tehát a vízterület nevét az idén is csak akkor kell majd feltüntetniük, ha bejegyzésre alkalmas halat fognak, ekkor viszont - az eddigiektől eltérően - a víztérkódot is be kell írniuk. (Természetesen a fogás időpontját - a hónapot és a napot - ezután is rögzíteniük kell).

Az általános rendelkezések azonban nem jelentik azt, hogy egyes vízhasznosítók attól nem térhetnének el, és saját vizeiken ne írhatnák mégis elő a vízterület és a víztérkód horgászat előtti bejegyzését. Jellemző a mai helyzetre, hogy néhány vízhasznosító saját hatáskörben más irányban is "előreszaladt", és az előzetes bejegyzéseken túl azt is megköveteli, hogy a horgászok a fogott halak időpontjánál a hónap és a nap mellett az órát és a percet is tüntessék fel, holott ez utóbbiak beírására az állami fogási naplóban nincs is hely. (E hasznosítók ezért azt határozzák meg, hogy a horgászok az órát és a percet a kecsege- és az aranykárász-fogások számára elkülönített rubrikákba írják be, bármilyen halat is fognak. A kecsege és az aranykárász rovatok ugyanis többnyire üresen maradnak, mivel a VM e fajokat kivette a fogható őshonos halfajok közül. Az állami fogási naplóban ezeket mégis azért szerepelteti, mert a hatóságok egyes vízterületekre elvileg adhatnak ki fogási engedélyt, ha a hasznosítók e két halfajjal kapcsolatban eleget tesznek bizonyos telepítési és egyéb követelményeknek).

A főosztályvezető szerint a minisztérium az idén bevezetett szabályozást nem tekinti véglegesnek, ezért nyitott a további ésszerűsítésekre és ehhez várja is a horgászok javaslatait. A tárca már most azt tervezi, hogy jövőre egyszerűsítéseket léptet életbe, így például egyes halfajokról nem kérne információkat, vagy a mostaninál kevesebb adatot követelne meg. Emellett a fogások bejegyzésekor nem írná elő a vízterület megnevezését, hanem csak a víztérkód rögzítését várná el, így a fogási napló más rovatai nagyobb rubrikákat kaphatnának. (A víztérkód a bejegyzéseknél azért lehet elegendő, mert egy számítógépes adminisztrációs rendszer kiépülése lehetővé teszi majd a vízterületek víztérkód szerinti azonosítását is a fogási naplókból. A víztérkódok elterjedését azonban most nehezíti, hogy azokat több vízhasznosító nem tüntette fel idei területi jegyein, holott ezt a VM tavaly novemberi végrehajtási rendelete egyértelműen előírta. Csakhogy egyes vízhasznosítók szerint a jogszabály későn jelent meg, mivel addigra területi jegyeiket már nyomdába adták).

Mivel a vízterület nevét és a víztérkódot előzetesen nem kell majd feltüntetni, a naplóbeli ikszelés már nem jelenthet komoly adminisztrációs terhet egyetlen horgásznak sem - vélte Bardócz Tamás. Fontossága miatt a naplójelölést a VM komolyan be akarja tartatni, ezért a főosztályvezető szerint az idén egy figyelmeztetés után, a második alkalommal már halvédelmi bírságot kaphatnak azok, akik horgászatuk megkezdése előtt naplójukat nem ikszelik be. Így viszont esetleges adminisztrációs feledékenységük miatt olyanok ellen is feljelentések születhetnek és eljárások indulhatnak, akik a horgászat szempontjából sokkal fontosabb és lényegesebb szabályokat betartják - vélik egyes horgászok.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. április 20. 06:02