2019. október 19. szombat Nándor

Hírek - Agrárpénzek

Ősszel sokmillió embert érintő földcsomagról tárgyalhat a parlament

Az ősszel a parlament elé kerülhet az osztatlan közös földtulajdonok felszámolását célzó birtokrendezési jogszabálycsomag, és az Agrárminisztérium (AM) vizsgálja a hazai agráriumot érintő adózási rendszer átalakítási lehetőségeit is – nyilatkozta az agrarszektor.hu-nak Nagy István agrárminiszter. Az AM az agrárgazdaságban a hús- és a tejipari termékeknél, a növényvédő szereknél, az állatgyógyászati termékeknél és az étrend-kiegészítőknél lát legnagyobb esélyt a termékhamisításokra, amelyek ellen a Büntető törvénykönyv közelmúltbeli módosításával is fel kívánnak lépni. Az agrárminiszter szerint az eddigi csúszás miatt valószínűsíthető, hogy 2021-helyett két évvel később, 2023-től léphet hatályba az új uniós Közös Agrárpolitika (KAP) szabályrendszere.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Agrarszektor.hu: Idén számos időjárási anomália – előbb aszály, majd sokszor özönvízszerű esőzés – sújtotta a növénytermelést, az állattenyésztés helyzetét pedig állategészségügyi és piaci okok nehezítették. Tavalyhoz képest hogyan alakul a mezőgazdaság összteljesítménye, és a tárca prognózisai szerint mekkora lehet az ágazat idei kibocsátása?

Jön az év vége kihagyhatatlan agrárrendezvénye, a kétnapos siófoki Agrárszektor Konferencia! A december 4-5-i esemény egyedülálló módon foglalja össze és mutatja be az agrárgazdaság legnagyobb érdeklődésre számot tartó, legaktuálisabb témáit az államigazgatási szféra és az üzleti élet csúcsvezetőinek részvételével. A konferencián elhangzó információk segítséget nyújtanak abban, hogy az agrárium szereplői megalapozott gazdasági döntéseket hozhassanak, és még sikeresebbé tehessék gazdálkodásukat, üzleti tevékenységeiket. Regisztráljon most a december 4-5-i siófoki Agrárszektor Konferenciára!


Nagy István: 
Az időjárási kihívások - tavaszi aszály és fagy, illetve az aratáskor hullott eső - ellenére várakozásaink szerint a mezőgazdaság 2019-ben is kedvező évet zár. Érdemes kiemelni, hogy az év első hat hónapjában az agrárexport 11,2 százalékkal növekedett és meghaladta a 4,7 milliárd eurót. A mezőgazdasági összes kibocsátást még korai lenne megjósolni, de várakozásaink szerint a 2018-as rekordszint, vagyis 2720 milliárd forint közelében lesz majd.

A.: Az afrikai sertéspestis (ASP) a hazai vaddisznóállományban régóta jelen van, de eddig a hivatalos diagnózisok szerint haszonállattelepekre nem jutott be. Várhatók-e további intézkedések a sertésállomány megvédése érdekében?

N. I.:
A Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih) az afrikai sertéspestis járványt kiemelten kezeli. Hazánk vaddisznó állományán belül terjed a vírus, és ezt az Országos Járványvédelmi Központ napi szinten figyeli. A hatóság az újonnan feltárt megbetegedésekhez igazodva intézkedik a fertőzött és szigorúan korlátozott területek növeléséről, valamint szükség szerint a közepes és magas kockázatú területek módosításáról. A Nébih folyamatosan azon dolgozik, hogy megakadályozza az afrikai sertéspestis vírusának bekerülését a vaddisznó-állományból a házi sertésekbe. Azokon a területeken, ahol vaddisznókban kimutatták az ASP-t, fokozottan és soron kívül vizsgálják mind a háztáji kis létszámú, mind a nagy létszámú állattartó telepeket a betegség gyors detektálása és megelőzése érdekében.


A.: Milyen esetekben írják elő a haszonállatok megsemmisítését?


N. I.: Az állattartóknak szigorúan be kell tartaniuk az előírásokat, hogy a sertések se közvetlen, se közvetett módon ne tudjanak érintkezni a vaddisznókkal. Az előírások közé tartozik többek között a vaddisznók távoltartása kerítésekkel, a mosléketetés tilalma, illetve a megfelelő kéz-, láb-és járműfertőtlenítés. Az előírások be nem tartásakor a hatóság elrendelheti az adott állomány felszámolását. A betegség nagy kockázata miatt a hatóság rendkívül szigorúan lép fel, így már csupán az afrikai sertéspestis gyanúja alapján is elrendelhetik a sertésállományok felszámolását. Ilyen gyanú nyomán már számoltak is fel háztáji sertéstelepeket, de a betegséget a laboratóriumi vizsgálatok egyik esetben sem erősítették meg. A vaddisznóállomány gyérítése is rendkívül fontos a betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében. Az állategészségügyi hatóság célja, hogy a vadásztársaságokat ösztönözze arra, hogy minél több vaddisznót lőjenek ki, továbbá a betegséggel nem érintett, úgynevezett alacsony kockázatú területeken is mérlegeljük a vaddisznóállomány gyérítésének lehetőségét.

A.: Korábbi bejelentése szerint a tárca birtokrendezési törvénycsomagot készít, amely az osztatlan földtulajdonok megszüntetésére és a földöröklés szabályozására is kiterjedhet. Ősszel a parlament elé kerülhet-e ez a törvénycsomag?

N. I.: Az Agrárminisztériumban a nemzeti birtokrendezési program keretében elkészültek az osztatlan közös tulajdonforma arányának csökkentését célzó jogszabályi módosítások, amelyekkel kapcsolatban a szükséges egyeztetéseket is lefolytattuk. Mindezek eredményeként a parlament elé kerülhet a tervezet, ami érdemi hatással lesz erre a magyar agráriumot súlyosan érintő kérdésre. Legfontosabb célunk, hogy minél több területen elinduljon a működőképes gazdálkodás. Ezt szolgálják javaslataink, mint amilyen például a hatóságok kötelező eljárása a tulajdonosok felderítésére, illetve a fel nem lelhető tulajdonosok részarányának hasznosítására. Az agrártárca a szervezeti keretek kialakítását már megkezdte, és a nyár folyamán létrejött a Nemzeti Földügyi Központ is, amely egyik fontos feladatául az osztatlan közös tulajdonforma helyzetének rendezését kapta.

A.: Az elmúlt hónapokban a hazai agráradózási rendszer gyökeres átalakítása is felmerült, amely az eddig megismert elképzelések szerint az őstermelőket és a családi gazdaságokat is jelentősen érintené. Hol tartanak az előkészítő egyeztetések?

N. I.: Az őstermelőket és a családi gazdálkodókat érintő adórendszer átalakítására vonatkozó elképzeléseket, lehetséges irányokat tárcaközi munkacsoport keretében jelenleg is vizsgáljuk. A munkacsoport célja, hogy a gazdálkodási, adózási és járulékfizetési szabályok felülvizsgálatát követően olyan jogszabályi keretek alakuljanak ki, amelyek hathatósan segítik a családi gazdálkodó és őstermelői kör fejlődését, átlátható gazdálkodását. A munkacsoportban többek között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának adózásra vonatkozó javaslatait is megvitatták. Az Agrárminisztérium elsősorban olyan adórendszert módosító javaslatokat támogat amelyek az egyszerűsítés és az ésszerűsítés irányába hatnak, másrészt növekedésre ösztönző adózási környezetet teremtenek.


A.: Augusztusban jelent meg a kormány határozata a digitális agrárstratégiáról (DAS). A tárcának a stratégia megvalósításához milyen feladatokat kell végrehajtania?

N. I.: A stratégia arra az alapvetésre épül, hogy az adat- és információ alapú agrártermelés, illetve a technológiai műveletek automatizálása növeli a mezőgazdaság jövedelmezőségét és versenyképességét a fenntarthatósági és a környezetvédelmi követelményekkel is összhangban. A digitális technológiák szerencsére terjednek a gazdálkodók körében, de a magyar agrárium számára az jelentene igazi versenyképességi előnyt, ha azokat minél szélesebb körben és minél gyorsabban alkalmaznák. Ezért állították össze a szakma képviselői a stratégiában azokat a tennivalókat, amelyekre az előrelépéshez szükség lenne. Ilyen a korszerű tudástartalmakat közvetítő Digitális Agrárakadémia felállításának koncepciója, az agrárképzés fejlesztésének mikéntje vagy éppen az agráriumot érintő adatok digitalizálása a közigazgatásban. Az Agrárminisztérium a stratégiában foglaltakat érvényesíteni kívánja a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) tervezésénél, illetve a DAS alapja lesz annak is, hogy érdemi javaslatokat tudjunk tenni más európai uniós fejlesztési források felhasználására a mezőgazdaság digitalizációja érdekében.

A.: Nyilatkozataiban 2019-et az „építés éveként” hirdette meg arra utalva, hogy megvalósítási szakaszba lépnek a Vidékfejlesztési Program (VP) korábban elbírált beruházási pályázatai. Hogyan halad a VP végrehajtása, és mennyivel nőhet az idén az agrárberuházási színvonal?

N. I.: A Vidékfejlesztési Programra a 2014-2020 közötti uniós programozási időszakban több mint 1300 milliárd forintot különítettünk el. A VP teljes forráskeretét meghirdettük, így esetleges új felhívásokat csak forrásátcsoportosítással, illetve az úgynevezett „visszahulló források” felhasználásával lehet közzétenni. A 74 meghirdetett felhívásból 64 már le is zárult, amelyek összege csaknem 1380 milliárd forint. A támogatói döntések – a tavaly megjelent élelmiszeripar-fejlesztési felhívás napokban meghozott döntésével együtt –1372 milliárd forintot tesznek ki, a kifizetések pedig meghaladták az 500 milliárd forintot. A fejlesztések megvalósítása és zárása folyamatos, bár vannak olyan kérelmek is, amelyek a megvalósítási határidő meghosszabbítására irányulnak.

A.: Nemrég a tárca bejelentette, hogy az Európai Bizottság jóváhagyásával forrásokat csoportosít át a VP-ben az erdőtelepítések plusztámogatására. Mi az intézkedés célja?

N. I.: Az „Erdősítés támogatása” című intézkedés célja a magyarországi erdőterületek növelése a klímaváltozás hatásainak csökkentése, a szél- és vízerózió elleni védekezés, illetve a faanyag, mint környezetbarát nyersanyag és megújuló energiaforrás iránti növekvő igény kielégítése érdekében. Az erdőtelepítéseknél a gazdálkodók számára kedvezőbb feltételeket teremtettünk, így például a jövedelempótló támogatás összegét az eddig hektáronkénti 172 euróról 432 euróra növeltük, és felhasználásának időtartamát minden fafajnál egységesen tizenkét évre emeltük. A piaci viszonyoknak megfelelően minden célállomány-típus csoportnál emelkedtek az erdő létesítésének és ápolásának egységárai, illetve a környezeti változásokhoz igazodva a lágylombos, az akác és a nemesnyár fafajoknál egy-egy évvel nőtt a támogatott ápolási időszak hossza is. Mindezek eredményeként például egy hektár tölgyes vagy bükkös létesítésének támogatása az eddigi 2,6 millió forintról csaknem 5 millió forintra, egy hektár nemesnyárasnál pedig hektáronként 1,2-1,3 millió forintról 2,8-2,9 millió forintra növekszik. Új elemként beemeltük a programba a ritka elegyfafajok ültetésének lehetőségét is, és itt hektáronként 2800 eurós támogatást nyújtunk, hogy minél változatosabb és ellenállóbb erdők jöjjenek létre. A gazdálkodók számára vonzó lehetőséget kívánunk teremteni, hogy az erdőtelepítés versenyképes legyen a gyenge minőségű területeken folyó mezőgazdasági termeléssel szemben.


A.: A minisztérium célként jelölte meg a generációváltás felgyorsítását is. Ezzel kapcsolatban az is felmerült, hogy a tárca őszre új stratégiát dolgoz ki. Hol tart ennek megalkotása?

N. I.:
Az év elején létrejött egy generációváltást elősegítő tárcaközi munkacsoport, amelynek keretében megvizsgáltuk mindazokat a tényezőket és problémákat, amelyek nehezítik a generációváltást az agráriumban. Most zajlik az a munka, amelynek során meghatározzuk a beavatkozási pontokat és kidolgozzuk a legfontosabb lépéseket. A kiemelt ügyek közé tartozik az agrárörökléshez és a gazdaságátadáshoz kapcsolódó szabályozás kérdésköre, a gazdaságátadást ösztönző eddigi támogatási tapasztalatok és lehetőségek új Közös Agrárpolitikába illesztése, de nagy fontosságot tulajdonítunk a generációk között párbeszédnek is.

A.: Júliusban hatályba lépett a Büntető törvénykönyv módosítása, amely a nyilatkozatok szerint határozottabb fellépést tesz lehetővé a rossz minőségű termékek forgalmazói és az élelmiszerhamisítók ellen. Ma mely ágazatokban és iparágakban tapasztalhatók a legnagyobb visszaélések?

N. I.: Az elmúlt évek kiemelt ellenőrzéseinek tapasztalataiból kiindulva, a fogyasztók érdekeinek hatékonyabb védelme érdekében volt szükség a Büntető Törvénykönyv módosítására. A központi ellenőrzések több területen leginkább a hús- és a tejipari termékeknél, a növényvédő szereknél, illetve az állatgyógyászati termékeknél és az étrend-kiegészítőknél derítettek fel hamisításokat. Az is láthatóvá vált, hogy a hamisított termékeket több esetben online felületeken értékesítették a vállalkozások. Tekintettel arra, hogy az élelmiszerlánc egészét érintheti a hamisítás, a központi ellenőrzéseket folyamatosan erősítenünk kell. Ezen túlmenően jelentős visszatartó erővel bír a büntetőjogi felelősség megállapításának lehetősége és a szankciók alkalmazása is.

A.: Korábbi bejelentések szerint a tárca új állami élelmiszervédjegy-rendszer kidolgozását is megkezdte. Ez mikortól működhet a gyakorlatban, és melyek lesznek a védjegy elnyerésének legfontosabb kritériumai?

N. I.: Az új Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegy olyan többszintű rendszer lesz, amelyben az alap- és az arany fokozatú védjegyek egymásra épülnek. Olyan szisztémát kívánunk létrehozni, amely meghatározó jelképpé válik az élelmiszeriparban és a magyar kereskedelemben. Nagy hangsúlyt szeretnénk fektetni a védjegy ismertségének növelésére is. Ez egyaránt érdeke a gyártóknak, a vásárlóknak is. A védjegyrendszer kidolgozásával kapcsolatban lezajlott az első termékmustra és hamarosan elkészülnek azok a részletszabályok, amelyek segítik a majdani pályázókat. A KMÉ védjegyre az a vállalkozás pályázhat majd, amely megfelel az előírt követelményeknek. Így többek között meg kell határoznia, mitől kiválóbb a terméke, mint a piacon található többi árucikk, vagy az úgynevezett termékmustra mezőnyében a legjobbak között kell végeznie. A KMÉ védjegy alap fokozatára 2020-tól pályázhatnak a tej és tejtermékek előállítói hat termékkategóriában. Ezt követően előreláthatóan évente nyílnak meg újabb szektorok a pályázatra a különböző élelmiszeripari ágazatok szerint. Tudni kell azonban azt is, hogy a védjegyrendszer előnyei nem mutatkoznak meg gyorsan, és több évi kitartó munkára lesz szükség a teljes körű működés eléréséhez.


A.: A költségvetési törvény szerint az idei 206 milliárdról 218 milliárd forintra növekszik jövőre az Agrárminisztérium büdzséje. Ebből mennyi fordítható nemzeti agrártámogatásokra, és melyek lesznek a legfontosabb hazai támogatási prioritások 2020-ban?


N. I.: Jövőre 100,8 milliárd forintot használhatunk fel nemzeti agrártámogatásokra, amelyet az uniós kiegészítéssel működő támogatások – így például a méhészeti program, vagy az iskolatej és iskolagyümölcs program - hazai társfinanszírozása további 12,4 milliárd forinttal növel. A 100,8 milliárdos összeg a 2019-es forrásokat mintegy 4,6 milliárd forinttal haladja meg. A hazai költségvetési összegek felhasználásánál az Agrárminisztérium legfontosabb célja az állattenyésztés, illetve más munkaigényes, magas hozzáadott értéket előállító ágazatok támogatása. Csak 2019-ben kilenc új támogatási jogcímet indítottunk a hagyományos támogatási formák mellett, ezeket fenn kívánjuk tartani 2020-ban is. Kiemelt figyelmet fordítunk a közvetlen uniós forrásokból nem részesülő baromfi- és sertéságazat támogatására, amely leginkább az állatjóléti támogatásokon keresztül valósul meg. A baromfiszektornak 14,7 milliárd, a sertéságazatnak 19,1 milliárd forintot biztosítunk. Állategészségügyi intézkedésekre, ezen belül az állatbetegségek megelőzésének és leküzdésének, valamint az állati hullák elszállításának és megsemmisítésének támogatására is jelentős, 16,5 milliárd forintnyi forrást tervezünk, amely az élőállatok és állati termékek exportképességének megőrzését és javítását is szolgálja. Érdemes még kiemelni azokat a támogatásokat, amelyek a kisebb gazdaságok forgóeszköz finanszírozásában fontos szerepet betöltő Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel kamataihoz társulnak. Emellett a kis- és a középvállalkozói szektorban hozzájárulunk a hitelekhez kapcsolódó kezességvállalási díjakhoz is.

A.: Az ugyanakkor egyelőre bizonytalan, hogyan változhatnak az uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatások a 2021-2027 közötti új uniós költségvetési ciklusban. Az európai parlamenti választások után kialakult új erőviszonyok között milyen esély látszik arra, hogy legalább az eddigi magyar támogatási szinteket meg lehet őrizni?

N. I.: A Közös Agrárpolitika forrásai kiemelten fontosak Magyarország számára, hiszen a jelenlegi költségvetési ciklusban az EU-ból érkező források 36,8 százaléka, azaz hét év alatt több mint 12 milliárd euró a KAP-on keresztül érkezik. Az Európai Bizottság tavalyi javaslata 2020 után csökkentené az agráriumra jutó költségvetést, és Magyarország a jövedelempótló közvetlen agrárkifizetésekre 16,4 százalékkal, a vidékfejlesztési programokra – amelyek több mint 50 százalékát beruházásokra tudunk fordítani a mostani ciklusban - 26,6 százalékkal kevesebb uniós forrást használhatna fel. A kormány természetesen ezt a javaslatot nem tudja elfogadni, és a többi jelentős agrártermelő országgal együtt abban vagyunk érdekeltek, hogy a mezőgazdaság számára – azon belül is a vidékfejlesztési célokra - elérhető uniós források ne csökkenjenek ilyen jelentős mértékben. A mezőgazdaság az Európai Unióban stratégiai jelentőségű ágazat, amely 500 millió embert lát el biztonságos élelmiszerekkel, eközben pedig 44 millió munkahelyet tart fenn. A Közös Agrárpolitikát ennek megfelelő komolysággal kell kezelni és alakítani. Ez mind a rendelkezésre álló költségvetési keretek, mind pedig a végrehajthatóság tekintetében igaz. Ezzel szemben az Európai Bizottság a költségvetés csökkentése mellett várná el, hogy a gazdálkodók fokozottabban járuljanak hozzá a környezet- és klímavédelmi célok eléréséhez. Ezzel kapcsolatban egyértelműen azt az álláspontot fogalmazzuk meg, hogy kevesebbért nem kérhetünk többet a gazdáinktól. Az esélyeket ugyanakkor ma nehéz megjósolni, hiszen az EU hétéves költségvetésének elfogadása rendkívül összetett folyamat. Jellemzően ellentét húzódik a nettó befizető és nettó haszonélvező tagállamok elképzelései között, amely szintén nehezíti a kompromisszumot. A folyamat legnehezebb szakasza egyértelműen a konszenzus elérése.


A.: Az új Közös Agrárpolitika kidolgozásában és elfogadásában jelentős a csúszás. Mikor léphet életbe az új szabályozás, és szükség lehet-e átmeneti időszakra?

N. I.: A hivatalos jogszabályi javaslatok megjelenése óta eltelt több mint egy évben intenzív munka folyt mind szakértői, mind pedig politikai szinten. Egyelőre azonban valóban igaz, hogy sem az Európai Tanács, sem pedig az Európai Parlament nem alakította még ki hivatalos álláspontját a reformcsomagról. A tárgyalások időzítésével kapcsolatban úgy gondoljuk, hogy a szakpolitikai kérdésekről csak a költségvetés ismeretében lehet felelősségteljes döntést hozni, ezért a költségvetési megállapodásnak meg kell előznie az ágazati jogszabályokról szóló tanácsi álláspont kialakítását. A költségvetés elfogadása némileg ugyan felgyorsíthatja az előrehaladást, a legfőbb aggályok azonban nem költségvetési, hanem sokkal inkább végrehajtási jellegűek. Tekintettel arra, hogy a bizottsági javaslat fő elemeiben mélyreható újítások találhatók, számtalan kérdés merült fel, amelyek egy részére jelenleg maga az Európai Bizottság sem tud megnyugtató választ adni. A lassú tárgyalások miatt az ősz folyamán a bizottság várhatóan olyan javaslatot mutat be, amely 2020 után átmeneti időszakkal kalkulál majd. Ez tartalmazhatja azt is, hogy a tárgyalások előrehaladásának függvényében az új szabályok mikor léphetnek életbe. Véleményünk szerint az alapos felkészülés érdekében akár két év átmenetre is szükség lehet. Úgy látjuk azonban, hogy összességében semmilyen körülmény nem indokolja a sietséget, vagyis a minőség továbbra is előbbre való a gyorsaságnál.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu