Az elmúlt év gyakorlata alapján idén is sor kerül a közraktározáshoz kapcsolódó támogatások körének és mértékének kibõvítésére - derült ki a Földmûvel...
A másodvetésû szántóföldi takarmánynövények közül a legjelentõsebb a kukorica, a napraforgó, a cirokfélék, a szója, a köles és a mohar, ill. ezek eset...
A tarlóégetés a szántóföldi növénytermesztés egyik legvitatottabb „munkafolyamata”. Számos elõnye van, ugyanakkor lényegesen több az olyan hátrány, am...
Az Országos Mezõgazdasági Fajtaminõsítõ Tanács 2000 augusztusi ülésén 10 fajtajelölt került állami elismerésre. A korai csoport 3, míg a középérésû cs...
A broilercsirke takarmányozásáról már nagyon sok szerzõ elismételte ugyanazokat a dolgokat, és az embernek van néha olyan érzése hogy ebben a témában...
A beteg kutya takarmányozása különleges odafigyelést és speciális diétás táplálást igényel. E cikk keretében betegség-csoportok szerint tekintem át a...
A címben jelzett fogalmak önmagukban is összetettek, de a kapcsolódásuk különösen annak számít. Nem véletlen, hogy nem az almafák trágyázását emutettü...
Õszi hónapokban is termeszthetõ retek, bár az igény ilyenkor lényegesebb kisebb, mint húsvét táján. Az apró piros gumójú hónapos retkek mellett, amely...
A szürkerothadást nevezik még szürkepenészes rothadásnak, botritiszes rothadásnak, botritiszes betegségnek is. A betegséget a Botrytis cinerea mikrosz...
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.