A hazai korszerű növénytermesztési technológiák, az intenzív, belterjes gazdálkodások, a szántóföldi növények egyrészének (pl. burgonya, cukorrépa, ár...
A legfontosabb szántóföldi kapásnövényeink közé a cukorrépa, a szója, a napraforgó, valamint a kukoricák (áru-, hibrid- és csemegekukorica) tartoznak....
KÜLÖNBÖZŐ NAPI ADAGBAN ALKALMAZOTT NSP ENZIM (RUMINO-ZYME) HATÁSA TEJHASZNÚ TEHENEK BENDÕFERMENTÁCIÓJÁTA, ENERGIA-ÉS FEHÉRJEFORGALMÁRA,
A legelőn élő kérődzők (szarvasmarha, juh, kecske) belső és külső élősködői között több olyan van, amely egyaránt veszélyt jelent mindhárom fajra nézv...
A tojás minőségét számos paraméterrel jellemezhetjük, melyek aktuális állapotát több tényező alakítja. Ezek részben fajta, tartástechnológiai, állateg...
A tyúkfaj háziasítása óta rendkívül sok fajta és hibrid alakult ki, amelyek közül néhánynak ma is nagy jelentõsége van a világ baromfi tenyésztésében,...
Az AGRO-NAPLÓ január-februári (összevont) számában megjelent kistestû húsfajtákról szóló közlemény folytatásaként, jelen munka a húshasznú szarvasmarh...
A fajták rendszerezése több szempont alapján lehetséges. Ha hasznosítás alapján különböztetjük meg a fajtákat, így lehetnek egyhasznú, kettõs és hárm...
A borászatban világszerte keresik azokat az új megoldásokat, amelyek a szőlő gazdaságosabb, könnyebb, jobb minőségben történő feldolgozását teszik leh...
Bevezetés A szőlő további teljesítményére, termőegyensúlyára meghatározó jelentőségű életének első, nem termő szakasza. A termőre fordítást megelőző...
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.