A húsmarhák tartási-, takarmányozási feltételei sok vonatkozásban eltérnek a tejelő típusú szarvasmarhákétól. A húshasznú tehenek termelési színvonala...
Magyarország évente kb. 60-70 ezer tonna marhahúst termel, melybõl 5-10 ezer tonna a nettó export mennyisége. A húsmarhatenyésztés minõségi fejlesztés...
A tehenek ketosisa az ellés után gyakori, energiahiány miatt kialakuló, vércukorszint-csökkenéssel (hypoglykaemiával) és a ketonanyagok vérben, vizele...
Húsmarha-állományokban a tenyészüszõ-nevelés technológiáját a tenyészállat-nevelés alapelveibõl kiindulva, de a húsmarha-tartás sajátosságaihoz igazod...
Az okszerű, gazdaságos és környezetkímélő növényvédelmi kezelésekhez elengedhetetlen a károsítók, azok ökológiai igényeinek, biológiájának ismerete. T...
A szamóca gazdasági jelentősége A szamóca a legismertebb és a legnagyobb mennyiségben termesztett bogyósgyümölcs a világon. Az attraktív megjelenésû,...
„Jól tervezett vetésforgóval felére lehet csökkenteni a növényvédelemi költségeket, helyesen megválasztott másodnövénnyel kétszeresére lehet növelni a...
A bor készítése, kezelése, tárolása során számos körülmény befolyásolja, veszélyezteti a bor finomságát, egészséges állapotát, tiszta illatát, kelleme...
Ahányszor a tenyésztő megtekinti tehénállományát, mindig találkozik a kondíció jelenségével, de sajnos mégis meglehetősen ritka a magas szinten termel...
A szőlő számára nélkülözhetetlen tápanyagok a C,O, H, N továbbá a P, S, K, Ca, Mg Fe és ezen kívül számos mikroelem. A következõkben csupán a N-el ,mi...
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.